Normál kép: 1900bb_Page_382_b.jpg   Méret: 770x543 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_382_b_nagykep.jpg   Méret: 2474x1745 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Napoleon ereklyéi a Párisi Világkiállításon.

Ismertető szöveg: A francziák szemében kevés oly érdekes része volt a néhány nappal ezelőtt bezárt világkiállításnak, mint a történeti katonai kiállítás franczia osztálya. Itt mutatták be legnagyobb büszkeségüknek, katonai dicsőségüknek, a gloire-nak emlékeit, híres csaták és hadvezérek képeit, az azokra vonatkozó ereklyetárgyakat, hadseregüknek különböző időkben használt fölszereléseit. Nagy tömege volt a nemzeti kegyelet előtt értékes tárgyaknak, de legnagyobb mennyiségben a nagy Napóleon korából való emlékeket gyűjtötték össze. A magára Napóleonra vonatkozó ereklyék száma csekély volt; legnevezetesebb köztük az a kalap, melyet a császár a táborban szokott viselni s a mely külön állványon, üveg alatt volt elhelyezve. Állandóan egy katona őrködött mellette s erre szükség is volt, mert a közönség soha sem fogyott el mellőle. A francziák között már évekkel ezelőtt nagy erővel ébredt újra a Napóleon személye iránti érdeklődés, melyet az irodalom, a művészet és a színház is élesztett, s ez ma sem szűnt meg. Ennek köszönhető az újabb időben megjelent s Napóleon életét a legapróbb részletekig kideríteni igyekező könyvek nagy száma, régi levelezések, naplók, emlékiratok új meg új kiadásai. Érthető tehát, hogy a Napóleonra vonatkozó ereklyék iránt a kiállításon is oly nagy érdeklődés nyilvánult. A történelmi nevezetességű kalapon kívül még a császár által viselt becsületrend szalagjának egy darabja s a Szent Ilona-szigetén viselt nyakravalója volt közszemlére kitéve, nem különben egész sora Napóleonra és hadi tetteire vonatkozó képeknek, szobroknak. (Forrás: Vasárnapi Ujság 1900. november 18.)



Bonaparte Napóleon francia tábornok, hadvezér, politikus. 1799-1804-ig Első Konzul, 1804-1814/15-ig I. Napóleon néven a franciák császára, az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A világtörténelemben a leghíresebb és legtöbbet emlegetett hadvezér, a hadvezetés máig élő ikonja. Eszméje Nagy Sándorét váltotta, aki Napóleon után a leghíresebb hadvezér még ma is a világon. Emellé mind a mai napig a leghíresebb francia, ugyanakkor leghíresebb korzikai is. A pápával kötött konkordátuma, valamint közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Seregei alig több mint egy évtized alatt majdnem minden európai ország ellen harcoltak, gyakran egyidejűleg, és Franciaország uralma alá vonták a kontinentális Európa nagy részét, hódítás vagy szövetség által. Sikereinek sorát a katasztrofális oroszországi invázió törte meg. Az ezt követő lipcsei vereség után 1814-ben a szövetséges hadseregek betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítve Napóleont. Elba szigetére száműzték, de a következő évben visszatért, és száz napra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. Hogy soha ne térhessen vissza, a nagyhatalmak az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigetre száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page