Ismertető szöveg: A hermelin (hölgymenyét, Mustela erminea) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjához tartozó faj. Ázsia, Európa és Észak-Amerika tundráin és a mérsékelt övi erdőségeiben él. A Földközi-tenger vidékén nem fordul elő, Magyarországon ritka, védett, eszmei értéke jelenleg 10000 forint. Új-Zélandra is betelepítették. Fejének és törzsének hossza élőhelyétől és nemtől függ: Európában 20-33 centiméter, Észak-Amerikában eléri a 44 centimétert. A hímek akár kétszer akkorák is lehetnek, mint a nőstények. Farka 8-12 centiméter hosszú, testtömege 70-245, néha 440 gramm is lehet. Teste igen karcsú és nyúlánk. Általánosságban elmondható, hogy a nedves élőhelyeket kedveli. Leginkább a nyílt területek, így a mezők, rétek, folyó- és tópartok lakója. Előfordul szántóföldeken is, ahol mindig sok rágcsálóra számíthat. A hegyvidékeken 3400 méter magasra hatol fel. A zárt erdőségeket kerüli. Obligát ragadozó: elsősorban kisebb rágcsálókat, madarakat fogyaszt; jobb híján a rovarokra, lárvákra, vagy akár a dögevésre is ráfanyalodhat. Technikás, ügyes vadász. Gyorsaságának köszönhetően nála nagyobb állatokat is zsákmányolhat. Téli vedlése novemberben vagy decemberben kezdődik; ilyenkor az állat fekete farokhegyét leszámítva hófehér színt ölt. A fehér téli bunda először a hermelin hasán, nyakán és farka alatt kezd növekedni. Nyáron a háta gesztenyebarna; hasa és melle fehér (esetleg sárgás árnyalattal), farka hegye fekete. Az Alpoktól délre a hermelinek nem cserélik fehérre barna bundájukat. Az őszi színcsere gyorsabb, mint a tavaszi. Természetes ellenségei főként a baglyok, rókák, macskák - valamint az ember, aki értékes bundája miatt csapdázással ritkítja számát. Az ivarérettséget a nőstény 6-7 hónaposan, a hím egy évesen éri el. (Forrás: Wikipédia)