Ismertető szöveg: A felső-magyarországi, Erdélyen keresztül keletre vezető uton találunk, Zemplén megyében, egy igen érdekes átmenetkoru templomkát, a karcsait.
Ugy tetszik, mintha eleinte csak kerek kápolnát (temetőit?) akartak volna épiteni, de a szándékot megváltoztatván, csakhamar nagyobb hajót épitettek ahoz. Ily eset, melyben a temetői kerek kápolnák nyugati falát lerombolván, ahoz négyszög hajót csatoltak, nálunk többször fordul elő; azonban e tágitás rendesen csak elég későn történik. Ellenben Karcsán a kerek szentélynek szabálytalan alakja, de melynek díszei megegyeznek a hajóéival, a csaknem egykorú tágitást árulja el. Egykoru továbbá a hajóval, a hazánkban nem közönséges nyugati karzat (Querempore), melynek tövei az átmeneti alakzást követik, állván ágai közé féloszlopkákat fogadó keresztből. Igen díszes a nyugati homlokzat három-három oszlopos bélletü kapuzatával, mely fölött a nálunk igen ritka kis ívü karzat (Kleinbogen-Gallerie) a tompa szögü oromba csúcsosodik. A karzat vak, nem nyitott; áll hét faloszlopokon félkörü ívből, két vége gyámkőként alkalmazott oroszlánon nyugszik. Párkányzatát teszi a megforditott attizáló láb, s ez alatt fűrész- és íves-fries, csakhogy az utóbbinak gyámkövecskéken emelkedő ívei nem félkörüek, hanem már is csúcsosak. Ilyeneket látunk a hajó oldalfalain is, mig a szentélynek ívecskéi még félkörüek. ...ábránk Schuleck, bizottsági épitésznek, restaurationalis tervét mutatja, melyen a hosszu vízirányos homlokzatot, közepén egy, hazánk kelet-északi vidékén gyakran előforduló fa-torony, festőileg megszakasztja; e nélkül a szükségképen igen magas tető is kirívókig hatott volna. A déli homlokzatnak kis kapuja is elég díszes, de sem ennek, sem a főkapunak mezején nem látható sem dombormű, sem festett kép. Az ablakok mindnyája még félkörrel van zárva. A falkiszökések még szalagszerüek, de azzal mégis távoznak a rendes falszalagtól, hogy mielőtt a fries íveibe átmennének, kissé visszavonulnak, kurtábbakká válnak. E templomkát jelenleg a reformáltak birják. (Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése)

A románkori templom körszentélyét, mint centrális kápolnát, a casertai származású Rátold lovag építtette 1140 körül. Valószínűleg Roland nádor építtette a templom hajót e kápolnához 1240 előtt. Templomunk főhomlokzata rokon a cursolai dóméval.
...
A templom a XVI. század közepe óta református, 1873-ban leégett, 1896-ban Schulek Frigyes restaurálta. A keletelt szentélyű templom belső terének egykori lapos mennyezete helyett, penge gerendával tagolt, illetve díszített famennyezet készült. Régen kőszószéke volt, a mai fából van. A szószékkoronájának megmaradt részei a padlón láthatók. 1967-70 között az Országos Műemléki Felügyelőség restaurálta. (Forrás: tirek.hu)