Ismertető szöveg: Szent Jakab kápolnája.
Sz. Mihály parochialis temploma közelében áll egy temetői- vagy sírkápolna (carnarium, Karner), melynek rendeltetése volt alsó, földalatti részében a körülvevő temetőből időnként kiásott csontokat magába fogadni; mig felső, diszes emelete a halotti szertartásnak szolgált. Hazánkban számosak a temető-kápolnák; ezeket mintegy a kisebb templomkák csiráinak tekinthetjük; midőn nem ritkán egyenesen ilyenekké tétettek, vagy, hol nagyobb község kivánta, a régi temető-kápolnához nyugat felé, itt falát kitörve, hosszhajót csatoltak. E temető-kápolnák némelyike, még faluhelyen is már a XIII. században, román vagy átmeneti stylben épült, városi- vagy zárda-templomoknál hasonló imolák, emezek mintegy függelékét képezik.
Kápolnánkat a bécsi "Mittheil." I. (1856. évf.) és XII. (1867.évf.) találjuk igen röviden leirva, és azon négy ábrával illustrálva, melyet a bizottság szivességéből e czikk magyarázatára használhatunk. A "Mittheilungok"-ban imolánk keletkezése a XIII. század második felébe tétetik és átmenet-stylünek mondatik (XII. köt., 158. 1.), és ez helyes; de midőn ezen épületet is a nagyobb templom járulékaként tekintjük, emennek eredeti épitkezését is, vagy amazéval egyidejünek vagy netalán ezt kevéssel követőnek kell tekintenünk, s igy a temető-kápolna is a templomnak XIII. századbeli eredete mellett tanuskodik. Ily temetői kápolnák rendesen sz. Mihály arkangyalnak, mint a lélek mérlegelőjének, voltak szentelve; de mivel már a parochialis templom is sz. Mihály nevét viseli, itt a hozzátartozó kápolna sz. Jakabét kapta; miből ismét kitetszik, hogy a templom valamivel régibb a kápolnánál; ha tehát Lind ezt helyesen a XIII. századba teszi, nem lehet egyetérteni Weissal, ki a parochialis templomot a XIV-nek első évtizedeiben épitettnek tartja.
Kápolnánk külseje, többszörös restauratiók miatt, eredetiségéből egészen ki van vetkőzve. Itt csak a bejárás még a régi,... (Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei)

Külön említést érdemel a templom Szent Jakabról elnevezett kápolnája. Részlete egy nyolcszög oldalaival záródó rotund, vagy egykori rotunda. Szent Jakabról elnevezett rotunda kápolna áll a jáki templom előtt is. A rotundák a templomok egy ősibb rétegét képviselik az európai építészetben. A legismertebb rotunda és nagytemplom együttesek a középkori Magyar Királyságban: Ják, Bény; Európában Firenze és Pisa.
Egy másik különleges értéke a Szent Jakab kápolnának ősi kőfaragása a Szent Mihály-templom felé néző kapu timpanonján. Életfa áll középen és annak két oldalán egy egy sárkányfigura áll egymással szemközt. A sárkányfiguráknak két lába és vízilény farka látszik. Szemközt néző két sárkányfigura nálunk Zalaháshágy templomából ismert még, de Eurázsia keleti tájain sokfelé megtalálhatók Mongóliáig, Kínáig és Japánig is. Ismert a két sárkány figurája a viking művészetben is. Az ú.n. Attila szablya vércsatorna berakása is szemközti sárkányokat ábrázol. (Forrás: Wikipédia)