Képaláírás: Keresztelő medencze.

Ismertető szöveg: Egyházi készlet.
...
A keresztelő medenczéről Rómer jegyzi meg (Pozs. és körny. 309. 1.): "Mint a rézöntésnek egy régibb, nagyobb művét közöljük (Könyöki rajza után) a főtemplom keresztelő kútját. ...
A keresztelő medencze díszitménye áll a feszület mellett álló sz. János és a bold. szűzből, kik lombozat között háromszor ismételtetnek."
A feszületet Máriával és Jánossal igen gyakran találjuk keresztelő medenczéinken, igy Bártfán, Késmárkon, Lőcsén, és másutt; sőt ezen ábra az egymáshoz közel fekvő városok medenczéin annyira hasonlit egymáshoz, hogy ugyanazon mintából kikerültnek tetszik. Felső Magyarországnak keresztelő medenczéi (kivéve a régibb kassait) többnyire a XV-ik század végéből származnak, és azok növénydíszeiben. kivált a lőcseiben már renaissance-féle alakzatok is fordulnak elő, ellenben az e század elején készült pozsonyiban a tiszta csúcsíves styl még az uralkodó. (Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei)

A keresztelőmedence vagy -tál használata a középkor végén alakult ki. Manapság ez a keresztvíz fölfogására szolgáló, többnyire sárgarézből vagy ezüstből öntött vagy vert edény, aminek fenekén egy köldök alakú kiemelkedés segíti a kancsó elhelyezését. A medence fenekét és peremét jelképek és sajátos, rövidített mondatok díszítik.
Maga a "medence", ide értve már elnevezését is, a régi, alámerítkezéssel keresztelő szertartásokra emlékeztet, és fokozatosan, a szokások változásával alakult ki a korábbi tényleges, épített medencékből. ... (Forrás: Wikipédia)