Képaláírás: Aláverőgép

Ismertető szöveg: A vasúti pálya állapotát a félévente tartott mérésekkel ellenőrzik. ... Ha jó a szemünk, akkor a szabályozásra érett vágányon észre lehet venni, hogy nem tejesen egyenes a sín, enyhén hepehupás a vágány. Az ilyen hibák megszüntetésére szokták a vágányszabályozást elrendelni.
...
A szabályzást legelőször mindig az aláverőgép kezdi, ő végzi a vágány tényleges szintezését. A vasútnál többfajta ilyen munkát végző gép létezik. A sima aláverőgép /AG/ manuálisan betáplált adatok alapján a gépkezelő manuálisan kiszámolt értékei alapján végzi el az aláverést. Az ASA /Automata Szintező Aláverőgép/ már egy kicsit fejlettebb a sima társánál, mert egy számítógép végzi el a szintezést, de az adatokat a gépbe manuálisan kell betáplálni, de néha előfordul, hogy a számítógépben már benne van az adott vonalszakasz ívkimutatása. A modernebb ASA-knál a talpfákra vagy betonaljakra felírt adatot, a gép maga "tapogatja le", és a szintén a számítógépben levő ívkimutatások alapján végzi el a munkát. A kitérők és rövidebb összekötő vágányok szabályzására egy külön szerkezet a KIAG /Kitérő Aláverő Gép/ szolgál, míg ezeknek az aláverőgépeknek van széles nyomtávú /Záhonyi átrakó körzetnek/, és keskeny nyomtávú /kisvasutaknak/ változata is. A gépeknek két fő lelke az emelést végző szerkezet, illetve a kalapácsok. Az aláverés során a vágány emelésekor a kalapácsok behatolnak az ágyazatba / szaknyelven merítenek / a talpfa vagy betonalj két oldalán, és vibrációs mozgással összehúznak a kalapácsok. Ennek során tömöríti, zúzottkövet juttat a talpfa vagy a betonalj alá. A munka akkor jó, ha a talpfa vagy a betonalj alsó élétől 1-2 cm-re van a kalapács felső éle és ott történik a tömörítés. Ekkor ugyanis az aláverés során egy úgynevezett kavicsgerenda képződik, amely a felette levő vágányt tartósan meg tudja tartani. (Forrás: vonatmagazin.hu)