Képaláírás: Az ország almája

Ismertető szöveg: "A szent koronán és apostoli kereszten kivül látunk még egy buzogány szerű királyi pálczát, egy egyenes kardot s egy gömbölyű tekét, mellynek tetején kettős kereszt, oldalán az Anjouk családarimerével egybeköttetésben a magyar kereszt voná­sokkal : ez az ország almája, s legnagyobb hihetőséggel, az emli­tett család uralkodási szakából veszi származását. A kard szent István királyénak tartatik, valamint a királyi pálczáról is legna­gyobb hihetőséggel fel lehet tenni, hogy már első királyunk jobbját diszesité. " (Forrás:Vasárnapi Ujság 1. évf. 29. sz. (1854. szeptember 17.))

Az éggömb már az ókortól szerepel a hatalmi szimbólumok között. A bizánci császárok és a Karoling uralkodók is sokszor a kezükben tartanak egy gömb alakú tárgyat a róluk készült ábrázolásokon. Feltételezés, hogy országalma ekkor még nem létezett, csak az ábrázolásokon alkalmazták hatalmi szimbólumként. Az első tárgyi valóságában létező országalmát II. Henriknek ajándékozta VIII. Benedek pápa 1014-ben, császárrá koronázása alkalmával. Bár II. Henrik az ajándékot nem tartotta meg (a clunyi bencés monostornak ajándékozta), az őt követő uralkodók hatalmi jelvényei között már megtalálható az országalma. (Forrás: Wikipedia)