Képaláírás: A pesti dunapart és lánczhid.

Ismertető szöveg: Pesti dunai rakodópart.
A lánczhidon alól és fölül, a pesti hidfő mellett, mintegy két év óta látunk jó darabot a dunapartból deszkákkal elpalánkolva. A hidon fölül egy ideiglenes pajtaforma épület is áll, mellyre ez van irva: "Donau-Quai-Bau-Bureaux". Ha az ember a lánczhidról letekint az elkeritett térre, roppant kőhalmokat lát, mellyekből a természetes dunapartnál jóval beljebb, benn a vizben falat épitnek.
Kevés ember megy a hidon át, hogy ez épitkezésen meg ne akadnának szemei, és nagy számmal vannak, kik nem tudják az okát, miért épitnek a lánczhid mellé ollyan erős falakat a Dunába; tehát ugy hiszszük, hogy nem lesz fölösleges egy kis felvilágositás.
"Quai" a hajókázható vizek melletti mindenféle nyelven, s a hajósok által széltiben használt kifejezés, mely alatt olly szabályozott kikötőt kell érteni, hol nem vesztegelnek, hanem csak le- és felrakodni állanak meg a járókelő hajók.
Természetes hogy itt nem a tótfalusi kenyeret és gyümölcsöt, vagy az ó-budai zöldséges hajókat kell érteni, hanem ollyan nagyobbszerü kereskedelmi hajókat, mellyek világkereskedelmi czikkeket szállitnak, minden órájuk drága, s ennélfogva rendkivül fontos rájok nézve, hogy mindig biztos medrü parthoz állhassanak a hol dolguk van.
Illyen kikötő lesz az, mellyet a pesti hidfő mellett épitnek, mellyet, minthogy még eddigelé sehol sem olvastuk magyar nevét, ezennel megpróbáljuk "rakodó-part"-nak elnevezni, s ha elfogadtatik, akkor a "Pester Donau-Quai-Bau-Bureaux" bátran lefordithatja czimét "Pesti dunai rakodó-partépitő hival"-ra.
A pesti rakodó-partot, melly mai képünkön ugy van lerajzolva, a minő lesz terv szerint, ha elkészül, a Dunagözhajózási társulat építi. A hidon alóli a börze irányában, a hidon fölüli a Bélautcza irányában végződik...
Nemcsak a kereskedelmi hajózásra hasznos vállalat ez, hanem Pest város is tetemes dunaparti földet nyer általa, mert jó része a rakodó partnak leereszkedik a Dunába, a már több év előtt megállapitott dunaszabályozási előmunkálatokkal összhangzólag.
A vizfelőli kőfal 18-19 lábbal lesz magasabb a Dunavizállás 0 pontjánál. Ezen 6 láb vastagságú fallal összesimul a rakodó tér talaja, melly alól kövezve, s a kövezet fölött márvány lapokkal lesz borítva E talajon tul a város felől ismét kőfal emelkedik, melly 12 lábbal lesz magasabb a belső falnál, s illetőleg a talajnál.
Mind a két rakodó-part végén egyik faltól a másikig diszes öntetü vas rács fog nyulni kapukkal, mellyeken a terhelt szekerek fognak ki s bejárni. Mind a két fal végén lesznek 8 szegletü, 4 ölnyi szélességű, s a 0 pontnál 36 lábbal magasabb tornyocskák; ugyanazok, mellyekre a rajzoló zászlókat illeszte. A végső vasrosztélyzat 8 láb magas, ellenben a várasfelőli falon végig nyuló csak 4 lábnyi leend.
Az igy elkészített s bekeritett téren különféle épületek is lesznek, legnagyobb részt raktárak, mellyeknek lapos fedélzetük a városfelőli falon fölül nem fog emelkedni.
Említést érdemel még a 75-80 mázsányi négy jégháritó, mellyek sphinx alakban öntött vasból készülnek. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. május 6.)

Ilyen volt 1860-ban a Lánchíd pesti hídfőjének környéke. Ott működött ugyanis a Dunagőzhajózási Társaság folyami teherkikötője, a raktárak a mai Roosevelt tér teljes hosszában elfoglalták a rakpartot és a tér egy részét. Korábban magát a rakpartot is a Társaság építette ki, ez része volt a Pestet sújtó nagy árvizek elleni védekezésnek, a Duna-szabályozási programnak.
A hídfőtől északra eső terület szépséges vaskerítésének kapuit sárkányfigurák őrizték a hídfőtől délre elterülő rész kapuit pedig két-két összefonódó delfinből álló szobrok díszítették.
A sárkányok közül egy ma a Kiscelli Múzeum bejárata előtt árválkodik, kettő állítólag a Vidám Parkba került.
A delfinszobrok közül pedig kettő a városligeti tó mellett egy kő-ballusztrád két oldalán áll... (Forrás: bikfic.blogspot.hu)