Képaláírás: Lajos Napoleon ünnepélyes bevonulása Windsor várkapuján.

Ismertető szöveg: Windsor.
Gyakran fordul elő a hirlapokban Windsor (Uindzr) s lehet, hogy találkoznak olvasóink között, kik nem értik, hogy miért emlegetik tulajdonképen olly sürüen ezt a helyet; azért rövid leirását adjuk s rajzban is közöljük annak képét, épen midőn a franczia császár behajtat kapuján, melly ez alkalommal diadalivvé lőn átalakitva.
Windsor Londonhoz néhány angol mérföldnyire fekvő, mintegy 7000 lakosu város a Themse mellett, mellyen álló kőhid van. Mintegy negyed óra távolságban vonul el Windsor közelében a vaspálya, mellyen számtalan látogató tesz kirándulást Londonból e hires nevezetes helyre.
Hiressé pedig teszi e várost a királyi vár, melly épen ollyan kedvelt nyári mulató helye az angol királyi udvarnak , a minő a bécsi csász. udvarnak Schönbrunn.
Áll e vár egy nem igen magas hegyen, alakja s épitési módja régi, ó-szerü, mint azt magas tornya fennen hirdeti (kivéve a királyné rendes lakpalotáját), hanem minden része a várnak legjobb karban lévén fentartva, valóságos tündérvár. Vannak árkai és bástyái. Ez utóbbiakról gyönyörü a kilátás a vidék különbféle tájaira. A vár udvarain Hóditó Vilmos és III. György emlék szobrai diszelgnek, a palota különbféle teremei többnemü ó és müvészi ritkaságokkal kecsegtetik a látogató szemeit.
Legelőször Hóditó Vilmos idejében, a 11-ik században emlittetik e vár, később mulató helyül szolgált több következő uralkodónak. I. Károly fogva tartaték benne. Erzsébet királyné szeretett Windsorban tartózkodni, majd elhanyagoltaték. III. György újra épitteté romladozott részeit, s azóta folyvást kedves nyári lakhelye a királyi udvarnak.
A vár minden tekintetben gyönyörü és méltó királyi lak, érdekét emeli a felséges diszkert s azon 10 angol mérföldnyi erdőcske, melly falai mellett kezdődik, s több angol regényben fordul elő "windsori erdő" név alatt. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. május 27.)