Képaláírás: Dugonics András síremléke Szegeden.

Ismertető szöveg: Dugonics Endre siremléke.
Közli: Sárváry Béla.
... Szép, ha hamvaink fölött erényoszlop emelkedik; szebb ha tett koszoruzta meg azt, és legszebb, ha a hálás elismerő utókornak nemcsak szivében támadt emlékérzetet, de hamvainkat is siremlékkel örökíti.
E kevesek egyike Dugonics Endre, az édes emlékü szegedi fi, a szerény lelkü kegyesrendi áldor, (pap) a fáradhatlan buzgalmu tanár, a csüggedetlen iró. ...
...tisztelt és fennen kegyelt Dugonics, ki korának legkedveltebb regényirója volt; a fáradhatlan régiségbuvár , a lankadatlan mű- és nyelvbarát; kit hir és dicsőség annál magasabb polczra emelt: minél szerényebb volt a kör, mellyben működék, minél korlátoltabb a hivatás, mellyhez őt sorsa kapcsolá.
1740. oct. 17. született Szegeden, hol atyja városkapitány volt, de hol anyja a hirhedett boszorkányperben mégis máglyára lőn kárhoztatva. ...
...
Ő piárista volt, tehát tanár; s annyi kimért foglalkozása mellett is mennyi munkával és mennyi kincscsel gyarapitá a nemzeti irodalmat, eléggé ismert dolog. ...
Pályajutalmul egyetemi tanár lőn; mint illyen 34 folytonos éven át hivatalkodott, majd mint tanár, majd mint korelnök; azonban több apró bajaira végül sulyosb kór következvén, nyugalomra lépett és szülőföldére költözött, hol övéi közt több boldog és nyugalmas évet töltvén, 78. éves korában, 1818. jul. 23. örök létre szenderült. ...
1846. irtak, akkor magam is szegedi lakos valék; a Lyceumot nt. Horváth Cyrill igazgatá; a tanitói karnak egy igen jeles egyéne nt. Tóth János vala; a siremlék eszméje e két tudós férfiué. Kimondák tanártársaiknak az igét, közlék szent czéljokat rendfeleikkel, elmondák több jólelkü polgárnak is, s a felszólitottak közül egy sem maradt hátra, mindenik szivesen hozá el áldozatfillérét s az ige csakhamar testté lőn.
Néhány hó haladott el azalatt, s a siremlék Pesten a legcsinosabban elkészülvén, Szegedre szállitatott, hol is a dicsőült sirhalmánál a legszivélyesebb kegyeletnek üde emlékeül, rendtársai és tisztelői koszoruja környezetében a legelevenebb ünnepélylyel állittatott fel. - Ki mondja, hogy messze a föltámadás? (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. junius 3.)