Képaláírás: Fényes Elek.

Ismertető szöveg: Fényes Elek született 1807-ben Biharmegye Csokaj helységében, vagyonos nemes családból. Tanulmányait Debreczen-, Nagyvárad- és Pozsonban végezé. - Kedvencz tanulmánya a statistika, földleirás és státusgazdászat volt mindenkor. 1836-tól fogva Pesten lakván, itt elnöke lett a Körnek, melly majdnem egész Magyarország értelmiségét magában foglalá.
Később pedig az iparügynek organumul szolgáló Ismertető czimü, valamint az iparegylet által kiadott Hetilapnak is szerkesztője volt; mindkettőt több alapos szakismerettel irt czikkeivel gazdagitá. - Érdemeiért az akademia 1837-ben lev. tagul választá meg. Kiadta ezután költséges utazásokkal és nagy fáradsággal tett gyüjtéseinek gyümölcsét, Magyarország leirását geographiai és statistikai tekintetben, mellyet az akademia 200 aranynyal jutalmazott; továbbá Magyarország statistikáját, melly a maga nemében mai napig is egyetlen s több főiskolában kézikönyvül használtatik. Irt ezek mellett több iparunkat tárgyazó, továbbá geographiai müveket, mellyek mindegyikét szilárd igazságszeretet, haladási szellem és okos combinátió jellemzi. Ujabban a keleti háboru szinhelyéül szolgáló, tartományokra vonatkozó becses dolgozatokat bocsátott közre s jelenleg hol Pesten, hol Gödöllőn folytonos, szakadatlan munkálkodások közt tölti napjait. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. október 7.)

Fényes Elek (Csokaj, 1807. július 7. - Újpest, 1876. július 23.) közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858-1867).
A Magyar Tudományos Akadémia első tagja volt 1837-ben. A reformkori polgári haladás harcosa. Nagyváradon bölcsészeti tanulmányokat, Pozsonyban jogot végzett. 1836-ban Pesten telepedett le, különböző gazdasági területeken működött, elsősorban azonban statisztikai munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízta meg. A szabadságharc bukása után börtönbe került. Elképzelései 1867 után főként Keleti Károly munkásságában valósultak meg. (Forrás: Wikipédia)