Képaláírás: Egy jelenet a tsernajai ütközetből.

Ismertető szöveg: A Krími háború lett az első, amelyben az ipari forradalom első hullámát meglovagló, és az abból kimaradó nagyhatalmak mérték össze erejüket. Miklós 1852-es felosztási ajánlatát is visszautasítják a britek, az oroszok mégis ultimátumot nyújtanak át a szultánnak, majd 4. és 5. hadseregük 1853 nyarán megszállja a román fejedelemségeket, a flotta pedig a szinopei csatában elsüllyeszt egy török egységet.
...
Az oroszok harcban mindenütt állták a sarat. A krími csatát, és ezzel az egész háborút végül a logisztika döntötte el. Nemcsak az amúgy is abszolút tüzérségi túlerőben levő nyugatiak fegyverzete volt sokkal korszerűbb (pl. huzagolt ágyúk és karabélyok), de még Londonból is harmadannyi idő alatt ért az utánpótlás a Krímbe, mint Oroszország belsejéből, (még ha a Krími háborút a 19. századi brit katonai logisztika csődjeként is emlegetik), és sokkal olcsóbban jutott el odáig. Már ha az orosz utánpótlás egyáltalán eljutott a csapatokhoz. Gyakorivá vált, hogy parancsnokaik saját pénzükből vesztegették meg az államkincstár tisztviselőit, hogy katonáik rendben megkapják az ellátmányt. Az oroszok nem bírták szusszal, ezért kénytelenek voltak feladni Szevasztopolt, ráadásul a visszavételéért indított Fekete-folyó menti ütközetben is vereséget szenvedtek. Mindez azonban azt is jelentette, hogy az ott felszabaduló támadó erők a Fekete-tenger szinte teljes partvidékén ott "garázdálkodnak", ahol akarnak. Még nagyobb baj, hogy mivel a Medve majd minden komolyabb ipari termékből importra szorult, így a blokád miatt az ország általános gazdasági helyzete is válságosra fordult. ... (Forrás: toriblog.blog.hu)

A krími háború az Orosz Birodalom és az angol-török-olasz-francia szövetséges erők (akiket néhány másik állam és különböző nemzetiségű önkéntesek is támogattak) között zajló háború volt 1853-1856 között. (Forrás: Wikipédia)