Képaláírás: Báró Jósika Miklós.
Ismertető szöveg: B. Jósika Miklós Erdély fia, az ős Branyicskai Jósika-család ivadéka.
Született 1796 april 28-án Tordán. Miután a jogtudományokat elvégezte,
1811-ben katona lett, egy dragonyos ezredbe lépett. Résztvett az akkori
hadjáratokban, s vitézsége mellett szól, hogy 1814. a Mincio melletti
ütközetben, febr. 8-án a csatatéren nevezte ki ezredese főhadnagygyá; sőt
egy hónap mulva már kapitánynyá lőn egy gyalogezredben. Mint ilyen jelen
volt a francziaországi hadjáratban is, de már 1818-ban kilépett a
katonaságból, haza ment Erdélybe s ott meg is házasodott. Hosszabb ideig
visszavonult magánéletet élt, komoly tanulmányokkal és tervelésekkel
foglalkozva.
De a benne élő tehetség s folyvást gyarapodó szellemi erő elvégre
nem maradhatott tétlenül s követve magasabb hivatását, működési
tért keresett. 1834-ben az erdélyi országgyülésen lépett fel határozott
szabadelvü irányban, a megtámadott jogok és törvényesség védelmére. A jég
meg vala törve; vágya, tovább haladni a megkezdett pályán, határozottabb
alakot öltött, ellenállhatlan ösztönné lőn. Nemsokára Magyarországba, a
magyar szellemi élet központjába, Pestre tette át lakását, s csak a nyarat
töltötte erdélyi birtokán, a természet bájaival megáldott regényes
Szurdokon. 1835-ben a kolozsvári sajtó alól csaknem egyszerre két kis
munkája jelent meg; az egyik "Irány," a másik "Vázolatok" czim alatt,
melyek részint politikai, részint philosophiai töredékeket tartalmaztak. E
két munka már az eddig ismeretlen nevü szerzőre kezdé vonni a közfigyelmet,
midőn nemsokára reá, irodalmunkban korszakot képező hatást idézett elő
"Abafi" czimü első regénye.
...
Jósika neve ünnepeltté lőn a hazában, s - a mi müveinek egyik legfőbb
érdeme, irodalmunknak egyik legnagyobb nyeresége - a magyar regény
ajtót talált a külföldi müvészi regények által müvelt izlésü, gyakran
elfinnyásodott főúri körökbe is. Jósika nemsokára a magyar Akadémia tagjává
választatott s midőn 1838. a Kisfaludy-társaság, e tisztán szépirodalmi
intézet keletkezett, ennek tagjává, 1841-ben igazgatójává, 1842-ben pedig
elnökévé választatott.
...
Még csak azt kell elmondanunk, a mi még mindnyájunk friss emlékezetében
van. Báró Jósika Miklós 1848-ban mint a felsőház tagja a "honvédelmi
bizottmány" tagjává neveztetett s a kormányt e minőségben Debreczenbe,
Szegedre s Aradra is követé; Kossuth kormányzósága idejében a kegyelmezési
legfelsőbb törvényszék tagjává neveztetett. A forradalom bevégeztével
külföldre menekült, azok sorában látjuk az ő nevét is, kiket a
haditörvényszékek halálra itéltek. Nemsokára Belgium fővárosában,
Brüsszelben vőn állandó lakást s ott él mai napig. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. február 24.)
|