Normál kép: vasarnapi_ujsag_1861_02_pix_Oldal_03_Kep_0001.jpg   Méret: 770x793 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Nagy kép: vasarnapi_ujsag_1861_02_pix_Oldal_03_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1880x1935 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Gróf Persigny Viktor.

Ismertető szöveg: A Persigny-család a mult században vicomte rangot viselt, azonban végkép elszegényedvén, s másként is 1793-ban a nagy forradalom alatt a nemesség eltöröltetvén, a Persigny-ek elveték családi nevüket, s Fialin-nak kezdék magukat nevezni. Fialin Péter (Viktor atyja) I. Napoleon alatt szolgált, azonban a salamanca-i csatában elesett. Fialin Viktor, a mostani Persigny gróf, születetett jan. 11-kén 1808-ban. - Első tanulmányait a Limoges-i gymnaziumban végzé; onnan pedig a saumur-i katonai iskolába ment, a hol nagy sikerrel végezte a kiszabott éveket. 1830-ban, a juliusi forradalom után a hadseregbe lépett, s a huszárságnál nyert alkalmazást. Azonban épen ekkor a franczia hadsereg is belső pártokra oszolván, miután az ifju Fialin zászlótartó a szabadelvüek mellé csatlakozott, annyi mindenféle versengésbe keveredett társaival, hogy utoljára lemondott rangjáról. - Mint minden ily elégedetlen franczia, ugy az ifju Fialin Viktor is egyedül Párist képzelé azon helynek, a hol magának biztosabb jövendőt vélt szerezhetni.
...
Azonban kalandvágyó lelke itt sem engedett neki nyugodalmat. A "Szent-Ilonai emléklapok" czimü könyv annyira hatott kedélyére, hogy nagy hirtelenséggel elhagyá a legitimista pártot s testestül lelkestül bonapartistává lőn.
Megkisérlé tehát az uj pályát, s egy bonapartista lapot alapitott. A közönség azonban oly egykedvüleg fogadta az uj vállalatot, hogy a szerkesztő és kiadó legjobbnak vélék, ha lapjoknak még második számát sem adják ki.
Mindamellett épen e vállalat alapitotta meg mostani ragyogó szerencséjét; mert Lajos Napoleon, a ki azon időben mint számüzött Londonban élt, figyelmezni kezdett az ismeretlen ifju működéseire, s később őt magát is Londonba hivta. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. márczius 3.)



Persigny János Gilbert Viktor Fialin, P. herceg, francia államférfiu, szül. St.-Germain-l'Espinasseban (Loire) 1808 jan. 11. és megh. Nizában 1872 jan. 13. Tanulmányait a saumuri katonai intézetben végezte, mire 1828. egy huszárezredbe lépett. 1830. köztársasági érzelmei miatt elbocsátották és erre Párisban a Temps munkatársa lőn. A Mémorial de Ste-Hélene c. munka olvasása felkölté benne a bonapartizmus iránt való hajlamot, mire az akkor Arenenbergben tartózkodó Lajos Napoleonnal barátságos viszonyba lépett. Ez időtől rendületlen hűséggel és ritka odaadással szolgálta barátja ügyét, ő szervezte a strassburgi pucsot (1836 okt. végén), s Londonba menekülve, megirta a Relation de l'entreprise du prince Louis Napoléon (London 1837) c. művét. 1840. jul. havában része volt a boulognei kalandban, amelyért a pair-törvényszék húsz évi fogságra itélte. Mihelyt börtönének ajtaját az 1848-iki forradalom megnyitotta, sikeresen buzgólkodott Napoleon köztársasági elnökké való megválasztása érdekében. 1849. a nemzetgyülésbe választották, mire Napoleon fontos diplomáciai küldetésekkel, nevezetesen az 1849 dec. és 1850 áprilisi berlini kiküldetéssel bizta meg. Az államcsíny napján, egy ezred élén megszállva tartotta a nemzetgyülés palotáját és másnap Napoleon a tanácsadó-bizottság tagjává nevezte ki. 1852 jan. 23. belügyminiszter lett és nőül vette Ney marsal unokáját. 1854. tárcájáról egészségi okoknál fogva lemondott és 1855. Angliába ment mint nagykövet, ahonnan 1859. visszahivták. 1860-63. ismét belügyminiszter volt és a szokott erőszakkal vezette különösen a választásokat, mindamellett az ellenzék számban fokozatosan erősbödött, amiért P.-nek 1863. vissza kellett lépnie. Kárpótlásul a császár szept. 13. herceggé nevezte ki; ez időtől fogva már csak mint szenátor és mint a titkos tanács tagja működött. Megélte még III. Napoleon bukását és a köztársaság megszilárdítását. Fontos emlékiratai (Mémoires du duc de P.) 1896. jelentek meg (Páris, kiadta Laire H.). (Forrás: A Pallas nagy lexikona)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page