Képaláírás: A dévai várrom.

Ismertető szöveg: Erdély délnyugati felében, a Maros balpartján terül a kis Déva városa (németül: Schlossberg). Belőle nyugatra kerek hegy emelkedik, előfoka egy előnyuló hegygerincznek : ezen van Déva vára. E vár gyönyörű látványt nyujt, hazánk legszebb tájképei egyikét; a Maros-parttól messze fenn, mint egy oda ejtett korona, mint sasfészek setétlik. Alatta országut megy el.
E vár őskora ismeretlen. Azon várak közé tartozik, melyeket a nép tündérek által épitett. A néprege szerint a tündérek itt most is minden hét évben megjelennek.
A hagyomány Decebal, dák királyt tartja épittetőjének. A tán utolsónak nevezhető sáncz-káplárné 1849. tavaszán egy titkos falazatot mutatott kelet felől, azon megjegyzéssel, hogy Decebal Trajanustóli legyőzetése után, midőn e várban is körülvétetnék, e titkos uton akart menekülni. Ezen hagyomány akkora hitellel bir, hogy azon helyen egy, a kőszirtbe simitott kőtáblát is mutata, mint a melyre mérnök őrnagy Góró ezen hagyományt akarta volna korunkban metszeni; de halála meggátolá.
Vannak olyak is, kik római várnak tartják. Egyébiránt rajta semmi régi felirat, semmi épitészeti styl nincs, miről keletkezése korára lehetne következtetni.
A történet múzsája sokáig hallgat róla. Legelőbb a Hunyadiak korában emlittetik, mikor Erdély erősségeihez számittaték. Ugy tartják, hogy magyar származású királyaink idejében a vajdák lakhelye lett volna. Később is I. Ferdinánd Dobó István egyik vajdájának Dévát jelelte ki lakhelyül. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. márczius 3.)

Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Marosmentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán.
Déva vára kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Várad elfoglalása után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak - a helyzet azonban gyorsan változott, és szerepe egyre csökkent, bár teljesen csak a 18-19. század fordulóján veszítette el jelentőségét. Ma romos állapotban van. (Forrás: Wikipédia)