Képaláírás: Tokaj.

Ismertető szöveg: Ott, hol a magyar alföld hatalmas folyama hazánk egyik legszebb megyéjének fő erét, a Bodrog vizét magába veszi, 400 lábnyi magasságra kiemelkedve s a többi hegyektől mintegy különválva, egy meredek sziklahegy áll; ez a Kárpátok azon hegysorának végcsucsa, mely Sárosmegyében - Cserveniczán - a hires nemes opált szolgáltatja, s délnek fordulván, Abaujvármegyének keleti oldalát végig futja, innen több ágazatban Zemplénbe lép, s annak legdélibb végén ama világhirü hegyet képezi, melynek környékén a borok királya, a tokaji nektár üté fel uralkodó székét.
E süvegalaku hegy porphyr sziklafalai alatt, a Tisza és Bodrog által keskeny helyre szoritva, terülnek el Tokaj városának nagyrészben kőből épült házai, melyek közől habár helylyel-közzel csinosabb uj modorú emeletes házak tünnek is ki, mindazáltal maga a város egészben véve igénytelen kinézésü; de felvirágzása bizton remélhető, annyival is inkább, miután most már hazánk két oly hatalmas közlekedési ága metszi át, melylyel nálunk kevés város dicsekhetik, a tiszai gőzhajózást, és a debreczen-miskolczi vasutat értjük, melyeknek itt főrakhelyük van. Ez ideig egyedül borának köszönheti, hogy nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt a többi földrészekben is ismeretes volt, mert hiszen Tokaj bora mindenütt a borok királyának ismertetett el. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. márczius 10.)

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji kistérség központja. Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt. (Forrás: Wikipédia)