Képaláírás: A leleszi konvent

Ismertető szöveg: Lelesz kis mezőváros, 1500 lakossal, Zemplén vármegye azon részében, mely a Tisza, Bodrog, és Latorcza folyók között elterülvén, Bodrogköz nevet visel. S.-A.-Ujhelytől mintegy 4 mérföldnyire esik közel a Latorcza vizéhez. Hajdan Zemplén városához tartozó birtok volt.
1132-dik év körül II. Béla király keresztelésekor Boleszló váczi püspök mint keresztatyja nyeré ajándékul, ki azt a hazánkban már 1130-dik év óta letelepedett premontrei szerzetes rendnek ajándékozá, és számára ott kolostort és templomot is épittetett a szent kereszt tiszteletére, melytől a prépostság czimét ma is veszi.
Hogy azonban ezen Boleszló, s mint váczi püspök nyeré ajándékul, és pedig 1132-ben, ez históriai kétely - valamint az is, hogy III. Béla 1180-dik évben aranypecséttel látá el a fönnérintett konvent alapitólevelét, mert a váczi püspökök sorában 9-dik helyen Boleszló püspök előfordul ugyan, mint a leleszi konventnek egyszersmind alapitója, de ő püspöki székén ült 1186-1215.
A prépostság alapitása tehát a legvalószinűbben az 1186-1196-ra esik, annyival is inkább, minthogy Boleszló püspök ez alapitványát végrendeletben tevé az idézett okmány szerint, mit csak magánvagyonnal tehete, következőleg Leleszt örökségkép birhatá. III. Béla király pedig 1196-ban már meghalt.
1214-ben II. Endre király nemcsak megujitá az 1200 körül Imre király által megsemmisitett okmányt: hanem a prépostságot uj adománynyal is gyarapitá, meggyilkolt Gertrud nejének t. i. egy részét itt temettetvén el, érette két szerzetes által végzendő engesztelő áldozatok dijául.
Ily alapitványok következtében a prépostság javai is egyre nőttek, melyeket később részint egyesek, részint egész rablócsapatok nemcsak pusztitottak: hanem birtoklását bitorolták is. Mindannyiszor mind a templom és prépostság magán-vagyona, mind magán, és országos levéltára tetemesen károsodott. E levéltárnak pedig párja Fuxhoffer szerint azon időben nem volt, akár a csomagok számát, akár régiségemlékeit, akár végre jegyzőkönyveinek számát tekintsük, milyen ott 100-nál több volt. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. március 31.)

Leleszi Szent Kereszt prépostság: premontrei prépostság Zemplén vármegyében. - Alapítója 1188/96: Boleszló váci pp. Kegyura a m. kir. Prémontré filiája. 21 vm-re kiterjedő ?hiteleshelyi működése egyike volt Mo-on a legnagyobbaknak. A r. konvent megszűnése után világi papok lettek a kommendátorai. 1697: a perneggi apát visszaszerezte a r. részére. 1700: Boroszlóhoz, 1702: Loukához (Klosterbruck, Morvao.) csatolták. A 18. sz: Lelesz, Királyhelmec és Kiskapos pléb-k tartoztak hozzá. II. József rendelete 1787: föloszlatta, I. Ferenc 1802: a ~ot a váradhegyfoki és a visszaállított jászóvári premontrei prépostsággal egyesítette. Hiteleshelyi működését 1874-ig folytatta. 1920: a trianoni béke CS-hoz csatolta, 1938-45: Jászóval együtt Lelesz is visszakerült. A prépság kk. eredetű, a 17-18. sz: kibővített épülete az 1990-es években mezőgazd. szakisk. konviktussal. Diákjai többségükben bodrogközi m-ok. (Forrás: Magyar Katolikus Lexikon, http://lexikon.katolikus.hu/L/leleszi%20Szent%20Kereszt%20pr%C3%A9posts%C3%A1g.html)