Képaláírás: Smolka Ferencz.
Ismertető szöveg: "A lengyel nemzet ezen tündöklő csillaga, született Kaluszban, Galicziában,
1810-ik évben. Iskoláit Lembergben végzé, s 1836-ban törvénytudori koszorut
nyert.
Életpályáját mint ügyvéd kezdé meg, de mint határozottan lengyel érzelmü
ifju, csakhamar az osztrák rendőrség kezébe került. Vizsgálat alá vonatván,
négy évi rabság után, mint felség áruló halálra itéltetett. Az itélet
végrehajtása késleltetvén, egy amnestia alkalmával megszabadult börtönéből,
azonban ügyvédi állását vissza nem nyerheté.
1848-ban a lengyel nemzetiségi mozgalmak ismét életjelt adtak, és Smolka a
nemzeti párt élére állott. Jun. 26. megválasztatott a bécsi országgyülésre
követnek. Itt a baloldalon foglalt helyet, s később társait Kremsierbe is
követé, a hova az ülés áttétetett. A lengyelek már akkor is a foederalista
elvet vallák, és Smolka vezérlete alatt, férfiasán küzdöttek a német
centralisatio ellen.
Férfias jelleme és szónoki tehetsége az ellenfélt is tiszteletre
kényszerité, s igy történt, hogy Smolka, okt. 2-án (1848.) a kremsieri
országgyüléstől 186 szóval 14 ellen a ház másod elnökének választatott.
Erre a miniszterek kezdtek neki hizelkedni, s Doblhoff miniszterelnök az
igazságügyi tárczával kinálá meg őt, azonban a lengyel hazafi, kinek szivét
nemesebb vágyak lelkesiték, a megtiszteltetést visszautasitá.
Majd ismét nyilt ellenkezésbe jutott a kormánynyal, mely az olasz háboru
folytatására pénzt kére az országtól; Smolka azonban azt kivánta, hogy
Ausztria kárpótlás mellett mondjon le az ugyis csak fegyver erejével
tartható Lombard-Velencze birtokáról.
A kremsieri gyülés rögtönzött feloszlatása után Smolka és társai
protestáltak az erőszak ellen, s aztán visszament Lembergbe, a hol
az 1848-ki átalános amnestia következtében visszanyert ügyvédi
foglalkozását folytatta.
Bach minisztériuma alatt oly emberek, mint Smolka, rendesen nyilván
üldöztettek, vagy legalább a szellemi küzdtérről végkép elvonulni
kényszerittettek. 1861-ben azonban, a midőn az alkotmányos eszmék, az
elnyomás lánczai alól ismét kiszabadulni kezdettek, a lengyel nép ismét
megemlékezék próbált hüségü hazafiairól, és Smolka a lembergi tartományi
gyülésbe küldetett, mely őt birodalmi tanácsosnak is megválasztá.
Kezdetben egy lengyel küldöttség élén látjuk őt Bécsben megjelenni, a hol
Schmerling ur által fogadtatott, de a honnan, régi szokás szerint, szép
szavaknál egyebet nem nyerhetett.
Azonban soha sem adá e jeles lengyel hazafi szónoklati tehetségének,
államférfiul bölcseségének, s elrettenthetlen hazafiságának, világosabb
jeleit, mint az aug. 28-ki ülésben, a midőn összesen 30-40 elvrokonával,
a fanatikus centralista had ellenében oly bátorsággal lépett a küzdtérre,
hogy arra egész Európa tetszését és elismerését kiérdemlette." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. október 6.)
|