Képaláírás: Lőcsei főtemplom.
Ismertető szöveg: "[A] sz. Jakabhoz czimzett jeles plébániai egyházra akarom a szives
olvasó figyelmét irányozni, mint mely régi épitményeink között, noha
nem székesegyház, tisztes rangot foglal el.
Ugyanis ezen egyház azon szászok által épült, kiket Lőcsére IV. Béla
külföldről meghitt, s kik valamint más iparosokat ugy épitészeket is hozván
magukkal, kiszemelt telepitvényeiken egyházak épitéséhez fogtak s igy
tudományukat megörökiteni igyekeztek. Eredeti terv szerint tehát itt
ugylátszik három hajóú basilikát akartak létesiteni, mit tervezett
keresztalakjából és 30' magas, hosszukás négyszögü 12 oszlopáról is lehet
következtetni. Ezekre azonban később góth ivezetü gerinczes boltozatot
emelének keresztalaku zárkövekkel, s az oszlopfejezeteknél párankint más
más dombormüvezetet alkalmaztak, melyek már lombozatos, már emberi fejeket
vagy állatalakokat mutatván, szintén a két stylt fölváltva képviselik. A
templom, falaival együtt Merklas Venczel tanár jeles leirása szerint 173'
hosszu, egész szélessége 84',4", középhajója 60' magas, a mellékhajók
47',6" magasak. Falai terméskőből épülvék, a diszitmények azonban faragott
kőből valók, melyek különös tökélyüek az oszlopfejezeteknél, s az ablak
majdnem pete v. körkörü ivezeteknél, melyekben az egyenszáru háromszögből
képzett legkülönbözőbb keresztalakok láthatók, s melyek részint a 13-dik
századbeliek, mig mások a góthépitészet fejlettebb korára emlékeztetnek,
de mindenesetre a 14-dik század végénél tovább nem terjednek. Megjegyzendő,
hogy mig ily ablakok a 8. szögü szentély 5 oldalán, a déli mellékhajón s a
szintén jeles diszitményü oldalain vannak, addig a templom északi fala 2
kápolnával, orgonával, s egyéb épitményekkel ellepetik.
...
A templom déli falán a 15-dik század vége felé egy előcsarnok épült,
mely a tervezett keresztalakot vala ki egészitendő. Ennek boltozatja már
nyolczszögü csillagivezetü, zárkövein a Thurzócsalád - mint jótevője -
a gerinczhálózatban pedig Magyarország és Lőcse városa czimerein kivül a
Jagello II. Ulászló és II. Lajoséi is láthatók. Hagyományszerüleg II. Ulászló
épitteté, mig kapuzata még Mátyás korának jellegét viseli magán, kinek
czimere és Beatrix nejéé rajta diszlik. Ez ékitmények minden jelességeik
mellett is szakavatottak véleménye szerint a styl elkorcsosulását, vagy
legalább sok idegennek összehalmozását fönnen hirdetik, mig szemre igen
ékeseknek látszanak." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. október 13.)
A Szent Jakab-templom az egykori Magyarország egyik legszebb temploma. 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. Oltárai a középkori faszobrászat legszebb alkotásai közé tartoznak. Főoltára Lőcsei Pál mester alkotása 1502-ből, 18,62 m magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben és 1599-ben leégett, az előbbi tűzben tornya is ledőlt. Mai tornya 1858-ban épült. 1626-ban a protestánsok készíttették orgonáját. A 16. és 17. században a kápolnákra emeleteket húztak. A 19. század első felében teteje égett le, 1849-ben fedték be, tornyát a 19. század végén kijavították. Eredeti freskóit a 19. század második felében Storno Ferenc restaurálta. A Thurzó-kápolnában a Thurzók síremlékei sorakoznak. Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is. (Forrás: Wikipédia)
|