Képaláírás: Mária-Besnyő.

Ismertető szöveg: "Pesttől négy mérföldnyire északkeletnek, a kassai országut mellett, Gödöllőhöz félórányira fekszik a Besnyői puszta, melyet bucsujáróhelye tesz nevezetessé.
A táj, melyet e tér elfoglal, rajzunk által hiven van föltüntetve. Az országut mellett elől áll az egyház, ehhez hozzáépitve van a kolostor, mely megett gyönyörü fekvésü kert diszlik. Az egyház körül ősi szilfák emelkednek, karcsu derekaikkal s gazdag koronáikkal védve azt az idők viszontagságai ellen; s ezen kis völgy körül regényes hegyek s halmok domborulnak, bortermő venyigékkel s vaddal bővelködő erdő sötéte által még inkább kiemelve az egyház fehér falait; - oly szerény, oly kedves regényességü e táj, hogy az ember ajkait annak szépségei önkéntelenül imára nyitják föl, melyben dicsőiti az Istent, ki azt teremté. Igen jól van megválasztva a hely: ide csakugyan templom illik.
Századokkal ezelőtt sokáig templom állott itt, de elpusztulván az, három századon keresztül csak kormos romjait mutatá a szent épületnek, a midőn 1759-dik év tavaszán gr. Grassalkovich Antal elhatározá, e helyre szűz Mária tiszteletére kápolnát épiteni.
...
1761-ik évben a kápolna már föl volt épitve, s azon év augusztus 15-én fölszenteltetett s ezen nap Mária menybemenetele a hely főünnepévé fogadtatott el; az istenitiszteletet három lelkész teljesité, de 1763-ban a gróf a kapuczinus szerzetnek adá által a kápolnát s a rend számára kolostort épittetett, s az emlitett szerzet tiz tagja most is lakja azt. 1768-ban pedig a kápolna elé (mely az ives boltozatrészt foglalja el) azon szép tornyos templomot épitteté az alapitó." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. november 24.)