Képaláírás: A hógörgeteg.

Ismertető szöveg: Hazánkban kevesebb alkalom van e nagyszerű természeti jelenetek láthatására, legfeljebb a magas Kárpátok alatt s a székely és oláh havasok között fordulnak elő a hógörgetegek. Otthonosak ezek a helvécziai örök hó lepte jéghegyek vidékein, a hol számtalanszor egész vidékeket betemetnek néhány pillanat alatt, s házakat és népes falvakat törnek össze. Ha a magas hegytetőkön véletlenül valami kis hótömeg megindul s elkezd a lejtőn aláfelé gurulni; útközben mindenütt felszedi a havat, mindig nagyobb, hatalmasabb gomolylyá válik, keresztül töri magát a legsűrűbb erdőkön, a legnagyobb fákat pozdorjaként zúzva össze. Jaj azon emberi hajléknak, melynek ily gördülő hótömeg útját veszi; azt egy pillanat összetöri, darabjait tovább ragadva magával, s ha a lakosok a közelgő zörejre eleve el nem futottak, azokat is örökre eltemeti; míg végre valami völgybe lezuhanva, azt magasra betölti s néha még három azt, ha a rövid nyár nem bírta elolvasztani. Helvéczia lakói minden órában ki vannak téve e rettentő csapásnak ,és mégis ugy szeretik szülötte földüket; hát te magyar ember, ki nyugodtan hajtod le fejedet, ha munkában kifáradtál, ne szeretnéd-e azt az áldott földet, mely szivesebben termi a kenyeret, mint Helvéczia hegyei a halált? (Forrás: Vasárnapi Ujság 1856. mártius 2.)