Képaláírás: Harcz a santalokkal

Ismertető szöveg: Mielőtt az indusok Egyiptomból Indiába költöztek volna, a Ganges termékeny völgyeit, s az ország egyéb részeit is bennszületett, vallás, szokások, beszéd és színre nézve egymástól különböző néptörzsök lakták. Ezen néptörzsök, melyek jelenleg vadon állapotban Köles, Bhil, Dangur, Chino és Santal név alatt ismeretesek, hajdan királyaik, uralkodóikkal birtak, várakat, városokat építettek, s harezra szálltak azok ellen, kik megsértették, vagy háborgatták őket; szóval hatalmas nép valának.Az indusok magukkal hozván Egyiptom miveltségét India gazdag téréire, csakhamar ellenséges érintkezésbe jöttek az ős lakókkal, s legyőzvén őket Ganges dús völgyeiből vadon erdők és bérezek közé üzésk azokat, hol mintegy harmincz század lefolyása alatt tökéletes vadakká lettek; nyoma sem látszik rajtuk, hogy egykor hatalmas nemzet tagjai valának, vad, kegyetlen természetet öltének, s most vallás, társadalmi intézkedések nélkül élnek Az indusok, később mahomedánok uralkodása alatt mint férgekkel, mint barmokkal bántak ezen népfajjal; a törvény senkit nem intetett, ki ezen szerencsétlenek közül bármennyit leölt, sőt törvény szerint meg kellett ölni azt, kinek árnyéka egy braminra (indus pap) esett, vagy elmentében egy más indushoz ért. Az angolok szelidebb kormánya alatt ezen népfaj sorsa is javult, emberileg bántak velük, vallásra oktatták, katonáknak képezték, kik a békés lakosokat saját fajuk dúlása ellen védeni köteleztettek. Ezen eljárás öntudatra ébreszté őket, s látván, hogy a törvény rájuk is kiterjeszti védő paizsát, megjelentek embertársaik közt, tudván, hogy egy büszke indusnak nem szabad őket agyon ütni, mivel hozzá értek; és egy ábrándos mahomedán nem lőhette le hitetlen ebként. Békés s háborítlan helyzetükben annyira elszaporodtak, hogy bérczeik s üregeik nem adhattak többé elegendő szállást s kormány rendeletnél fogva megengedtetett nekik őseik egykori földére, saját hazájukba visszaköltözhetni, és ők használván az engedélyt visszaszállingóztak s letelepedtek Kalkuttától mintegy 200 angol mérföldre Bhangulpur kerületben, hol 1855-ig 120,000-re szaporodott számuk. És ezen 120,000 santals lázadt föl az angol kormány ellen. Forrás: (Vasárnapi Ujság 3. évf. 15. sz. (1856. április 13.))