Képaláírás: Ballagi Móricz.

Ismertető szöveg: Ballagi Mór, Bloch teológus, nyelvész, szótáríró, az MTA tagja (l. 1840, r. 1858). Ballagi Aladár és Ballagi Géza apja. Pápán, Nagyváradon filozófiát, a pesti egyetemen felsőbb matematikát tanult. Nevelősködött, közben írt a Hasznos Mulatságok és a Pester Tageblatt c. lapokba. Majd Párizsban mérnöki tanulmányokat folytatott, itt írta meg Eötvös József felszólítására a Zsidókról c. röpiratát az országgyűlésen is szóba került emancipáció érdekében (Pest, 1840, az előszót Vajda Péter írta). 1842-ben Tübingenben teológiát és bölcseletet hallgatott, áttért a protestáns hitre és bölcsészeti doktorátust szerzett. Hazajőve a szarvasi evangélikus gimnáziumban tanár. 1848-ban a pesti egyetemre akarta Eötvös kinevezni, de a szabadságharc kitörése miatt erre nem került sor. A szabadságharcban előbb mint a Békés vm.-i tábor hírnöke, honvéd kapitányi rangban, majd Görgey, illetve Aulich mellett táborkari fogalmazó, később mint hadelnöki titkár szolgált. A bukás után Szarvasra internálták, a tanárságtól eltiltották, ezért Kondoroson földet bérelt és gazdálkodni kezdett. 1851-ben a kecskeméti református teológiára hívták, majd 1855-től 1877-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti református teológiai akadémia tanára. Jelentős tevékenységet fejtett ki a nyelvészet terén, különösen mint szótáríró és nyelvtaníró. Összegyűjtötte a magyar példabeszédeket és közmondásokat. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)