Képaláírás: Vashíd és Széky-palota.

Ismertető szöveg: A kolozsvári Széki-palota a Széchenyi tér (ma Mihai Viteazul tér) északnyugati sarkán áll, a Malom- (G. Bariţiu), a Dózsa György (Ferdinánd király) utca és a Szamos által körülhatárolt saroktelken. A palota egyike azon épületeknek, melyek a Dózsa György utcát a vonatállomás felé vezető egykori Ferencz József (korábban Nagy utca, ma Horea) úttal összekötő Szamos-híd sarkait szegélyezi. A vasút 1870-es kolozsvári megépülését követően hangsúlyos jelentőséget kapott a város Fő teréről a vonatállomásra, a Dózsa György és a Nagy utcán keresztül vezető útvonal. 1884-ben Debreczeni Balázs építész rendezési tervet írt ki Haller Károly polgármester felkérésére a fenti útvonal kiépítésére, modernizálására, mely lényegében egy új vashíd megépítést tűzte ki célul. A vonatállomás könnyebb megközelítése érdekében lebontották a Szamostól északra húzódó Zsidó utca házait, ezáltal kiszélesítették a Nagy utcát, majd 1889 májusában kétsávos vashíddal kötötték össze a Nagy utcát a Dózsa György utcával, melyet a város XVII. századi régi nagyhídja helyére építettek. A város vezetősége az 1890-es évek elején felhívást tett közzé a hídfő körüli bérházak építésére. Egy évtized leforgása alatt négy saroktornyos, többszintes reprezentatív saroképületből álló épületegyüttes épült a híd négy sarkára. Elsőként 1893-ban a Széki-palota készült el, ezt követte a délkeleti sarkon a neobarokk Babos-palota, majd 1900 körül fejezhették be az északi oldal két eklektikus épületét, az Elián- és a Bénig-palotát. A korszak szépen megkomponált városképi megoldásai közé tartozó együttes reprezentatív módon kötötte össze a régi városközpontot a modernizáció új vívmányának számító vasútállomással. (Forrás: Romániai Magyar Lexikon)