Ismertető szöveg: Az épületet 1881-1884 között a MÁV építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. A fogadóépület tervezője Rochlitz Gyula, a csarnoké Feketeházy János és Than Mór volt. A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően a hatvani, szolnoki ingavonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány és 3 vágány a déli oldalon. (A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a Taurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése 1989 óta Domino D70 típusú.) Az épület főtervezője Rochlitz Gyula volt. 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szobortcsoportot az 1990-as években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tökéletesítőjének a szobra látható. Alkotóik: Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc. A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A pénztárterem fényűző kiképzése (freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette) mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schikedanz Albert tervezte. Az épület egyik csarnokában Lotz Károly és Than Mór falfestményei láthatók. Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet a MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár készítette. A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában készültek.