Képaláírás: Győr: Tűztorony
Ismertető szöveg: "A nyolczadik század vége felé Nagy Károly császár az
avarokat egy véres ütközetben megvervén, a bevehetlennek
tartott régi Arrabona sánczait is ostrom alá vevé, s miután be
vette, első gondja volt, keresztyén téritöket küldeni e pusztán elhagyott tartományokba, hogy a pogány népeket a keresztyén hitnek és a müveit emberi társadalomnak megnyerje. Azonban az isteni gondviselés, a nagy császárnak e szép és jó szándékát csak akkor enged te létesülni, miután a népvándorlás által keresztül kasul dult hon, ős elődink, a vitéz magyar nemzet állandó birtokába jutott."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 5. évf. 6. sz. (1858. február 7.))
Józan elgondoláson alapult hát a 18. századi elődeink cselekedete, amikor a Székesegyház és a Püspök vár mellett a város életét leginkább meghatározó Fehérvári kapu fölé emelték az emlékezés tornyát, a Tűztornyot. Szokatlan volt mégis a tett, mert a kort, amelyben a torony keletkezett, inkább a várrombolás, mint az építés és helyreállítás jellemezte, s szokatlan volt
elődeink építészeti megbízása is, mert egy fiatal, akkor még ismeretlen építészt, Tollner-t bízták meg a tervek elkészítésével.
A hamarosan felépített torony a kapuzatra épített két emelet magas épületből nőtt a város fölé, pontosan olyan magasra, mint a mostani Városház tornya.Régi visszaemlékezésekből kitűnik, hogy figyelő erkélyéről csodálatos kilátás nyílt a történelmi belvárosra, valamint a város szűkebb és távolabbi környezetére.Sajnos a torony csak egy évszázadig állt, 1894-ben a Fehérvári kapuval együtt elbontották.
Forrás: (http://arrabona-varosvedo.hu/)
|