Normál kép: 073-084_pix_oldal_4_kep_0001.jpg   Méret: 770x479 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 073-084_pix_oldal_4_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1833x1140 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Farsangi végnapjaira

Ismertető szöveg: "Ma együnk meg mindent, holnap aztán koplaljunk. Legyünk vigan, kiabáljunk, tánczoljunk, nevessünk három nap és három éjjel; hat hétig azután ráérünk búsulni, böjtölni és - köhögni." Körülbelül ez az értelme a farsang utolsó bohóságainak. Igy is fogták azt fel minden országban s rendesen az ollyan népek, a kiknek legtöbb módjuk van a böjtölésben, vagy legtöbb okuk a szomorkodásra, vigadnak legtöbbet húshagyó kedd éjsza­káján. Az utczák, a köztérek megtelnek álarezos népekkel, kocsik, szekerek megrakodva nymphákkal és görög istenekkel csörtetnek a tarka néptömeg közt, mellyben legföljebb egy-egy rendőr szemé­lye maradt meg józan emberi alaknak; a többi szarvas ördögöt, tarkára festett indiánt, pánczélos lovagot, medvét és oroszlánt, tö­rök basát, chinai mandarint s más furcsa bolondot csinált magából. Parisban régente farsang bolondjainak igen tekintélyes világi ál­lású személyek álezáit választották; a hugonották idejében ronda ördögök társaságában, hugonotta nőknek öltöztek a farsang bo­londjai, azokat gúnyolva hosszú hegyes fökötöikkel, később a legrémségesebb eszméket, magát a döghalált,a himlőt, a cholerát, az influenzát alakozták ki, szeme közé nevetve a halálnak, s még annak a képéből is maskarát csinálva, igy még az orosznak is megvan farsang utolsó napján a maga bolondja; a massliczamedve, azt hordja szánon faluról falura s iszsza a pálinkát víg medve képében." Forrás: (Vasárnapi Ujság 5. évf. 7. sz. (1858. február 14.))



A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az "erkölcsös" 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. (Forrás: wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page