Képaláírás: Csallóközi uti-képek : Hédervári kastély

Ismertető szöveg: A hely régibb korából azonban szintén kevés maradt ránk. Egy márvány-keresztelömedencze, ez is az ujitás által inkább meg­sértve mintsem fentartva, góth idomú feliratával a XIV. századbóli eredetét tanúsítja. Régibb és részben góthidomu egykori plébániai egyháza jelenleg a Viczayak temetkezési helyéül szolgál, és számos emlékeket foglal magában. Legnevezetesebb báró Viczay Ádámnak, a család egyik legkitűnőbb ősének, ki azt nagyobb fényre és gaz­dagságra emelte, vörös mármányszobra, emelt dombormüben a hőst pánczélosan, sisakkal fején s buzogánynyal kezében állítva elő. Az egyház melletti ugy nevezett Lorettói kápolna is telve hasonló, részint kisebb és ujabb sirkövekkel. Egy érczöntetü lap mögött, mellyet csupán a családezimer diszesit,az elhunyt családtagok sziveit tevék le. " Forrás: (Vasárnapi Ujság 5. évf. 8. sz. (1858. február 21.))

Héder lovag feltehetően már a 12. század közepén várat építtetett magának, amely valószínűleg fából volt és a mai kastély parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. IV. Béla kezdeményezésére sorra épültek várak és lakótornyok az országban. 1521-ben Héderváry Ferenc hűtlenség miatt elveszítette a birtokot, majd később a birtok tulajdonjoga visszaszállt Héderváry Jánosra, aki újraépíttette a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk formáját a 18. század második felében nyerte el, majd később a 19. században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta, de rövidesen visszaállították a korábbi barokk külsejét. (Forrás: Wikipédia)