Normál kép: 301-312_pix_oldal_1_kep_0001.jpg   Méret: 770x1021 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 301-312_pix_oldal_1_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 809x1073 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Erdélyi János

Ismertető szöveg: "Néplapunk képcsarnokában senki sem foglalhat méltóbb he­ lyet Erdélyi Jánosnál, mert költészetben és tudományban senki sem küzdött hívebben a szoros értelemben vett nemzetiség mellett, melly mindig a népből szivja éltető nedvét. Van egy pár költünk, kik jelesebb népköltök nálánál; de költőink sorában ö az első, ki­nek költészete először ölelkezett művészien és erőteljesebben a népi elemmel; mint tudós és kritikus pedig, majdnem az egyetlen, ki néphagyományaink gyűjtésével és magyarázatával foglalkozik, a költészet nemzeti alapelveit leghathatósabban fejtegeti. E két nagy érdeme már is irodalomtörténeti fontosságra emelkedett, s egykép kivívta neki a nemzet tiszteletét és báláját. " Forrás: (Vasárnapi Ujság 5. évf. 26. sz. (1858. junius 27.))



1831-ben subscribált (a felső osztályokba lépett), 1832-ben a kollégium falain belől alapított Ifjú-egyesületbe vették be, melynek egyik legmunkásabb tagja lett. Iskoláit 1835-ben végezve, Berzétére (Gömör megye) ment Máriássy Zsigmond fia mellé nevelőnek; e családnál öt évet töltött, időközben, a fiúnak Sárospatakon tanulása alatt, ő a jogot hallgatta és a nyári hónapokban Pesten is tartózkodott. Ez időben lett neve ismeretes az irodalomban és az akadémia dicséretével is találkozott. Az irodalommal foglalkozván, nem feledkezett meg az élet gondjairól. Sárospatakon 1837-ben a jogot is elvégezvén, kitűnő bizonyítvánnyal jött Pestre joggyakorlatra. E lépéssel egy időre megbúsította anyját, aki őt papnak szánta, de ezzel közeledett Pesthez és az irodalomhoz. 1838-ban előbb Máriássy István szolgabíró, majd Korláth László táblai ügyész mellett volt törvénygyakorlaton, utóbb Noszlopy Ignác táblai bíró, és végül mint táblai hites jegyző, Bereznay István ügyvédje volt. Ügyvédi oklevele 1841. március 26-án kelt. Míg ő az ügyvédi diplomáért és az írói névért kellő munkát végzett, egymásután vesztette el testvérét, anyját és apját (1839), úgy, hogy a családból csak maga maradt. De már 1839. november 23-án érdemei jutalmául beválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé. (Forrás:wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page