Képaláírás: Az ecsedi tó és régi vára

Ismertető szöveg: "Tavaink egyik nevezetesbike az ecsedi tó, vagy láp, melly a Kraszna áradásiból keletkezett posványságok összege. Fényes szerint hossza 5, szélessége 1 1/2mérföld, Mikovinyi szeriut "a mult század végén hossza 7, szélessége 4 mfld volt, az általa elsülyesztett több népes helységnek még itt-ott találtatik nyoniu a r égi ok. iratokban. Helylyel-helylyel a nyári szárazságban kaszálható, sást a marhák telelésére, házak fedezetére, vagy gyékényekre Hevet, de vannak csalóka zöldelö helyei is, hol a posványság barmokat s em-berekét néha örökre elsülyeszt. " Forrás: (Vasárnapi Ujság, 5. évf. 30. sz. (1858. julius 25.))

Az 1898-ban lecsapolt Ecsedi-láp a Nyírség és Szatmári-síkság határán feküdt, a mai Nagyecsed közelében. Az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt. A kétharmad Balaton nagyságú lápot a bele torkolló Kraszna, valamint a Szamos árvizei táplálták. A láp területe nem volt teljesen sík, a vízből itt-ott kiálló lápi szigetek tették változatossá. Anonymus így írt krónikájában: "...a lápok alatt Tas, Lél apja sok népet gyűjtött össze; vele aztán nagy árkot ásatott és igen erős földvárat építtetett, amelyet először Tas várának neveztek, most pedig Sárvárnak hívnak." A lápnak a történelem folyamán is fontos szerepe volt. A szigetekre épült Sárvár és később az Ecsedi vár erősségét főként az áthatolhatatlan mocsárvilág jelentette. (Forrás:wikipedia)