Képaláírás: Kis János

Ismertető szöveg: "Kis János ismét egyik azon nagy emlékezetű úttörők közöl, kik nemzeti irodalmunk alapitó munkásai, serkenő mivelödésünk ka­lauzai voltak akkor, midőn még az irói névért, szellemileg, anyagi­lag sovány dicsőségért egy egész élet kényelmeit - ha nem a mindennapi kegyeret kellett cserébe adni, habár ezen dicsőség, nyelvünk fejletlen voltánál fogva még többől nem igen állhatott, mint abbeli munkálkodásból, minélfogva e nyelv, magasabb esz­mék s elvontabb gondolatok kifejezé­sére is alkalmassá tétetvén, virágzásá­nak jelenleg szemlélhető szép foka felé irányoztassék. S noha ennélfogva két­szeres becsülést és méltánylatot érde­melnek azon lelkesek, kik a kevéssé járt ösvényt számunkra megnyitották: nemcsak a nekik tartozó forró háládat az, melly nemes emlékök megőrzésére intve, részökre az utókor örök tisztele­tét követeli." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 5. évf. 32. sz. (1858. augusztus 8.))

Szülei a Festetics grófi család jobbágyai voltak. Gyermekkorában sokat betegeskedett, ezért tízéves koráig otthon nevelkedett, anyjától a vallás elemeit és olvasást, apjától egy kis írást is tanult. Ezután a téti, majd a vadosfai iskolába járt egy-egy telet. A malomsoki pap és a vadosfai tanító javaslatára 1782 novemberében beadták a soproni evangélikus líceumba. 1790-ben legjobb barátja, Németh László társaságában megalapította a Soproni Magyar Társaságot, az első magyar diák-önképzőkört.1791 szeptemberében külföldi tanulmányútra indultGöttingenben és Jénában hallgatott előadásokat. 1793 őszén hazatérve báró Prónay László házánál lett nevelő azután a győri ágostai evangélikus iskolában tanított. (Forrás:wikipedia)