Ismertető szöveg: "Az országgyűlés befejezése után 1827. Mailáth György akkori
kir. személynök által itélömesterének neveztetett és igy elvált Pozsonymegyétöl, hol a nagyszombati kórház és az egyházkarcsai templom is, mellyek leginkább buzgó közremunkálata által jöttek létre, fentartják emlékezetét. A
személynöki itélömesteri hivatalt nem egészen két évig viselte, mert 1829. az ország nádora által ezen föhivatal itélőmesterévé, és nem sokára azután 1830. január 30-án Ferencz császár és király által a magyar kir. udvari kanczelláriához, udvari tanácsos- és előadóvá mozdittatott elő, és különösen az országgyűlési tárgyak előadására jelöltetett ki. "
(Forrás: Vasárnapi Ujság 5. évf. 34. sz. (1858. augusztus 22.))
Ekkor magyar királyi udvari tanácsos és május 25-én az országgyülési ügyek előadója lett ezen hivatalában részt vett az 1832-1836. és 1839-1840. országgyűléseken, sőt gyakran Erdély legfontosabb ügyeinek elintézésében is. 1830. szeptember 28-án Ferdinánd király koronázásakor aranysarkantyús vitézzé
emeltetett. 1833. május 23-án a Szent István rend vitéze s 1846. július 2-án annak kincstárnoka lett. 1848. május 8-án a magyar udvari kancellária megszünvén, az ujonnan alkotott magyar királyi külügyminisztériumban államtanácsossá s első osztályfőnökké neveztetett ki, mely tisztét november 12-éig viselte. Ezután többnyire Pozsonyban és csallóközi jószágán élt visszavonultan. V. Ferdinánd király 1848. május 20-án gyémántgyűrűvel ajándékozta meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én igazgató, 1858. december 15-én tiszteleti taggá választotta.
(Forrás: wikipedia)
|