Képaláírás: Pápai főiskola uj épülete

Ismertető szöveg: "Az épület 2 részből állott, s déli része, mellyet rajzunk mutat, egy a hajdani nagy teremben még most is látható dom­borzatemlékmű szerint 1793-ban végeztetett be s adatott át a közhasználatnak. E része az épületnek két emeletes, de mind folyo­sói, mind tereméi igen szűkek voltak, nem lehetvén a különben összeszorított helyen kel­lően terjeszkedni. A másik, vagy is északi rész, régibb emennél s csak egy emeletes, az udvarra benyúló szárnynyal, de emezzel legkevesebb összeköttetés nélkül. Átalában a déli rész volt az épület főosztálya. Itt voltak az egyes tanteremek, tanulók s a középtano­dai tanítók, senior, ellenőr, stb. lakszobái, majd a természeti kettős mütár s a könyvtár, mondhatni a mozdulhatlanságig összetömve. Ez épületet, az annyit szenvedett pápai gyü­lekezet jobbára csak maga emelte s tartotta fenn időről időre, s igy nem lehete méltó ki­fejezése egy egész kerület azon buzgalmának s adakozási készégének, melylyel az, anyaiskolájának tartozik. " [Forrás: Vasárnapi Újság http://epa.oszk.hu/00000/00030/02160/pdf/02160.pdf]

A Pápai Református Kollégium közel félezer éves története során felívelő és hanyatló korszakok váltották egymást. Az 1531-ben alapított kis helyi iskola, amelyben csak tanítói vagy egyházi pályára készítették fel a tanulókat, híres kollégiummá nőtte ki magát: fénykorában az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt Pápán az oktatás, a teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. Az iskola nem tett különbséget társadalmi osztály vagy felekezeti hovatartozás szerint, tanulói között paraszti és nemesi származásúakat, illetve katolikusokat vagy izraelitákat is találunk. Számos Nyugat-Európát megjárt tanára révén folyamatosan kapcsolatban volt a külföldi egyetemekkel, így mindig a legújabb tudományos eredményeket adhatta tovább. (Forrás:wikipedia)