Képaláírás: Vatha lázadása a kereszténység ellen

Ismertető szöveg: "Alig félszázaddal István király trónralépte után, melly a ma­gyar nemzet keresztyén hitre tértének éve is volt, támadt egy hitrajongó, ki azt a zászlót emelé fel, mellyet még az ősök hordtak, midőn áldoztak azon ős Istennek, a kinek a nevét sem tudja már senki, sem az alakot, a millyennek uzt képzelek; sokan azt állítják, hogy az a nap volt; meglehet, hogy ez állitásnak igaza van, az élettelen tárgyak között ez legjobban megérdemelte, hogy ollyan nagy becsületben tartsák. Vatha volt a régi hit végharczosának neve, ollyan név, a mit a mai kor csak bizonyos gyapot-ké­szítmény után ismer, de a mi egy időben szivdobbantó név volt a magyarok közt. A tös gyökeres, tizenhárom próbás ősök, a kik félve gondoltak nemzeti lételükre s egy külön hitben, egy külön Isten pártfogása alatt erősebben hitték azt megoltalmazottnak, kik szerették, ha abban is különbség van köztük és a szomszédok közt, hogy milylyen áldozattal járul­nak egy közös ur elé, kit mindenhatónak ismer el minden nép, kiknél legmagasabb eszméje volt az erénynek ti hagyományos vitézség; melly helyett az uj vallás szeretetet tanít, ezek hő rajon­gással fogadták a régi hit és hagyományok hősét, ki az uj hatal­mat, uj vallást lerázza fejükről. " Forrás: (Vasárnapi Ujság,5. évf. 39. sz. (1858. szeptember 26.))

A Vata-féle pogánylázadás egy kettős pogánylázadás volt 1046-ban és 1061-ben a Magyar Királyság alföldi (főképp Békés vármegyei) területén. A feudalizmus és a kereszténység magyar ellenzőinek a vezetője, Vata és az 1061-es lázadás feje, Vata fia, Janus (János) valószínűleg az uralkodó osztályba beilleszkedni nem akaró urak voltak, akik meg tudták szervezni a tömegeket az erősödő állam, a fejlődő, kibontakozó feudalizmus ellen. Ideológiájuk a pogányság, a nemzetségi ,szabadság, elmélete volt. Az első lázadást I. András király, az utóbbit I. Béla verte le. (Forrás:wikipedia)