Normál kép: 457-468_pix_oldal_2_kep_0001.jpg   Méret: 770x561 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 457-468_pix_oldal_2_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1086x791 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Szliács

Ismertető szöveg: "Szliács hazánk legelső s leglátogatottabb fürdőinek egyike. Fekszik a kellemes Garam völgyében, Zólyom várostól egy fél mérföldnyire, hegyol­dalban, gyönyörű vidéken. Már messziről tűnik fel, lent a völgyben haladó utasnak a sűrű lombok közöl kifehérlő pompás épületeivel. A források rendkivüli a nagyszerű hathatósága sokkal inkább ismeretes az ország s külföld előtt, semhogy azt itt különösen kiemelnünk kellene. Érkeznek is ide fürdővendégek Európa legtávolabb országaiból is. Az épü­letek és lakházak a fürdő hírességének megfelelő kényelemmel s pompával vannak ellátva, ugy hogy a vendégek nem kénytelenek az itt tartózkodhatást mindenfele kényelmetlenségek s nélkülözések által, mint sok más hazai fürdőben, megvásárolni. A park nagy kiterjedésű és a szomszéd erdős halmokra is kiterjesztett levén, nagyobb sétákat is lehetővé tesz, s a fák még többnyire ifjak levén , mint az egész fürdő maga is ezen sétányok évről évre szebbülnek, s a nyár forró napjaiban sürübb és hűvösebb árnyékot nyújtanak. Szép kirándulásokban sem szűkölködik Szliács. Legközelebb fekszik az ősrégi Zólyom város és a nevezetes var, távolabb a szintén történetileg emlé­kezetes Besztercze, továbbá a Hermaneezi hires papirgyár, s a czement vizé­ről nevezetes bányaváros Urvölgye. " Forrás: (Vasárnapi Ujság, 5. évf. 39. sz. (1858. szeptember 26.))



A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 2. évezredben éltek a területén emberek.Hajnik falu helyén a 6. században szláv település volt. A falu neve 1250-ben "Villa Custodum silvarum" alakban tűnik fel először. Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt templomát már 1263-ban említik. A 14. századtól a Bezegh család és a zólyomi váruradalom birtoka. A falu lakói 1550 körül reformátusok lettek, katolikus plébániáját 1675-ben újraalapították. 1582 és 1657 között a töröknek fizetett adót. 1626-ban felégették. 1828-ban 63 házában 461 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és fazekas mesterséggel foglalkoztak. 1876-ban egy tűzvészben az egész település leégett. Garamhalászit 1249-ben "Halasz" néven említik először a zólyomi váruradalom részeként. 1293-ban "Halaz", 1424-ben "Halazy" néven szerepel oklevélben. 1582 és 1668 között a töröknek fizetett adót. A 18. században lakói komlót termesztettek. 1828-ban 44 házában 399 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és marhatenyésztéssel foglalkoztak. (Forrás:wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page