Normál kép: 481-492_pix_oldal_1_kep_0001.jpg | Méret: 770x953 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 481-492_pix_oldal_1_kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 807x999 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Zrínyi Miklós Ismertető szöveg: "Következő évben vizkereszt napja után, a bán Zágrábban 40 napig igazságot szolgáltatott. - Kevéssel utóbb a nyilt erőszak törvényt szegett. Zrinyi a mult évben elvesztette volt nejét, Draskovich Euzébiát. Két vára, Klenovnik és Trakostyán, mellyeket 30,000 forint fejében nászajándokul nyert, Zrínyire maradott. - Draskovich Gáspár kéjencz, pazar, végre koldus, visszakövetelé őket, anélkül, hogy az illető összeget értük lefizetné. - A minden kincsvágytól ment bán kész volt a kívánatnak megfelelni, de midőn Draskovich büszkén követelő hangjáról értesült, heves vére fölforrott és mindent kereken megtagadott. Draskovich ármányokkal, majd erőszakkal törekedett czélt érni. 4000 forintot kerítvén, pár száz gyülevész embert összecsőditett, velük vejének jószágaira vetette magát és Klenovnikot megtámadta." Forrás: (Vasárnapi Ujság,5. évf. 41. sz. (1858. október 10.)) Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését 1664-ben, egy Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság. (Forrás:wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentum: Zrínyi Miklós (költő) |