Képaláírás: Jelenet a kaukázusi harczokból

Ismertető szöveg: "Azon hosszú harczot, mellyet az oroszok a Kaukázus népei ellen olly túlnyomó erővel folytatnak, a keleti háború fél beszakaszt á rövid időre. Európában mindenki a Kaukázus maroknyi népességéről beszélt ekkor, melly olly csudálandó vitézséggel a olly hosszú idő óta küzd a százszorosan nagyobb orosz hatalom ellen és még mindig tartja magát. Ki az orosz sereg képessége és vezérei hadtudományáról fogalmat akar szerezni, olvassa e sikereden harezok, meghiúsult tervek történetét, mellyböl az világlik ki, hogy az orosz hadsereg minden előnye egyedül és kirekesztőleg csak nagy tömegében rejlik; csak túlnyomó tömege által bir eredményt eszközölni - a töb­ bire nézve pedig tul tesz rajta Kaukázus, ugy szólva, fél vad népsége is. A Kaukázus hegylakosságát közönségesen cserkeszéknek nevezik, holott pedig az különféle apró néptörzsből áll, mellyek közé tartozik n cserkesz ie. E törzsek mindig fegyverben állnak s ugy vannak fölszerelve, hogy lovon, vagy gyalog egyaránt harczolhassanak. Hordanak puskát, többnyire igen szük csövüt, két, három vagy több pisztolyt, tőrt és kardot; némellyek a tőr és kard helyett egy igen hosszú tőrrel birnak. Csak néhol látni még ijat és nyilat használatban. Töltényei kis facsövekben állnak, mellyekben a lőpor és golyó áll. Ezekből 16-20db. bőrt okozatba van duggatva, melly kétfelől a mellen áll fölvarrva. A puskát többnyíre nemez (Filz) tokban hátukon hordozzák, a tőrt elől a bőrösben. A kardot, melly a kézfej védelmére sem keresztvassal, sem bódéval nem bir, gyaloglás közt szijon a vállról lógatják le, lovon ülve pedig, mint nálunk szokás,derekukra kötik. Ennek táskája bőrrel bevont fa, mellybe a penge csaknem markolatával együtt belemélyed. " [FORRÁS: Vasárnapi Újság 5. évf. 42. sz. (1858. október 17.)]