Ismertető szöveg: "Kövesd, hajdani nevén Kwesd várát Zemplénmegyében, az 1247-ik esztendőben Roland nádor építtette, kinek 1273-ban történt halálával, örö­kösei, 1280-ban csere utján, Miczbán fiainak engedték át, s ezektől Soóvári Soós György birtokába jutott. Majd, 1451-ben. a Csehországból bemenekült hussziták. foglalván el, mintegy 8 évig bírták, míglen Mátyás király onnan őket 1459-ben kiűzte. 1556-ban, fölkelő-vezér Némethi Ferencz kerítette kezére e várat, mellyet azonban két esztendő múlva császári királyi tábornok Telekossy Imre ismét visszafoglalt. Illy triódon megint államtulajdonná levés, 1560-ban I. Ferdinánd magyar király Serédi Benedeknek adományozta, de a Csapi- és Soós-családok, mint idő és viszontagságok által elidegenült ősi vagyonra számot tartván Kövesd várára, Serédi örököseit pörbe idézték, mellynek következtében a vár visszaadatott a Csapi-és Soós-családoknak.1609-ki oklevélben Bocskai magát "liber baroj de Kövesd"-nek nevezi, 1672-ben mindazáltal Soós György kezén találjuk, ki a híres Wesselényi-öszszeesküvésben kitűnő részt vévén, a kir. fiscus által összes jószágai lefog­laltattak, s a vár az ezt követő 1673 ik esztendőben Cobb császári hadvezér által puskaporral légbe röpittetett. " (FORRÁS:Vasárnapi Ujság, 5. évf. 46. sz. (1858. november 14.) )