Képaláírás: Vajda Péter

Ismertető szöveg: "Született Vajda Péter Veszprém-vármegyében, Ványolán, 1808. január 20-kán, szegény de lelkes jó szülőktől, kiknek oldalánál tanulását is kezdte. Gymnasiumot Sopronban és Győrben vé­gezvén, mint a természetnek gyermekségétől folyvást bő imádója, orvosi pályára készülendő, Pestre költözött, hol önfentartását illetőleg, pusztán saját erejére volt szorulva s szükségeit magántanitásból pótolgatta, de szegény állapo­tában az orvosi szigorlatok költségeit sem bírván, más kedvetlen körülmény hozzájárultával is, az egyetemből kénytelen volt kilépni. Ezentúl magát teljesen az irodalom különböző ágainak szentelte, s mindegyikben egyenlő hivatást, alapos készületet s lelkiismeretes buzgalmat fejtett ki. Egykép jár­tas volt a természet titkaiban és a napkeleti regék varázs-világában, s neve rövid időn a legtiszteltebb és kedveltebbek sorába tartozott. " Forrás: (Vasárnapi Ujság 5. évf. 50. sz. (1858. deczember 12.))

Az írói pályára lépett és egy évtizedig csak az irodalomnak élt. Első, még színtelenebb dolgozatai 1831-1833 jelentek meg a Tudományos Gyüjtemény mellékletében, a Koszorúban, Úzdi Gyula név alatt (Széchy Károly megállapítása szerint), már ekkor is a természet képletes költészetéhez hajolva. 1833-ban a Hasznos Mulatságok alszerkesztője volt. 1833 vége felé külföldi útra ment természettudományi tanulmányok végett, járt Németországban (Lipcsében). 1834 január elején a Garasos Tár című ismeretterjesztő képes hetilapot szerkesztette, volt Hollandiában és Angliában s 1833 őszén tért haza.Ekkor teljes erejével az irodalomra adta magát s hírlapirással kereste kenyerét. Részt vett az Athenaeum szerkesztésében. 1838-ban újra átvette a Hasznos Mulatságokat s egyik legszorgalmasabb irója volt az Aurora, Hajnal, Emlény című zsebkönyveknek. Sokat írt, és sokfélét, ami csak zavarta írói egyéniségének kiforrását.Írt társadalmi, bölcsészeti, nyelvészeti, történelmi és természettudományi dolgozatokat s ezek mellett költeményeket versben és prózában, anélkül, hogy a tudós és a költő tisztán elkülönült volna benne egymástól. Tudományos dolgozataiba is költői színt vegyít, és költői képzeletét is megkötik tudományos szemléletei. A legnevezetesebbek voltak költői munkái, melyekben a természet, az emberi méltóság és szabadság ihletik. Erős hatása volt rá a német filozófusoknak és romantikus költőknek. Verseket is irt, de leginkább elemében érezte magát bizonyos fél-költői nemben, költői érzéseket prózában fejezni ki. Ide tartoznak az ő prózai himnuszai, melyekben a természetet festi és dicsőíti s az emberiség természetadta jogát ünnepli. Rajongó lendülete és panteisztikus természetérzése, élénk és ragyogó szemlélete új hangot olvasztott a magyar költészetbe s kivált szépprózánkba, melyet ritmikailag is hangzatosabbá, kifejezésekben költőibbé törekedett alakítani, gyakran merész újításokkal is. (Forrás: Wikipédia)