Képaláírás: Szent István király koronáztatása

Ismertető szöveg: "A magyar korona története egy szép legendával kezdődik. II. Sylvester pápa Boleszláv lengyel herczeg számára készitteté azt; már jelen voltak a lengyel követek a Vatikánban, kik azt fejedelmük számára át akarták venni; már ki volt tűzve az ünnepélyes átadás napja, midőn az előtte való éjjel egy angyal jelent meg a pápa előtt álmában. Az angyal azt monda neki, hogy e koronát ne adja a lengyeleknek; holnap, a reggel első óráiban fognak jőni köve­tek egy idegen országból, kik fejedelmük számára koronát kérnek, annak a homlokát illeti ez. Másnap, a reggel első óráiban, követek érkeztekaszent városba azon nép Utódaitól, mellynek rettenetes királya előtt hajdan reszketve és térdhajtva kért kegyelmet Róma szent fejedelme. Talán akkor, midőn Attila visszafordult Róma alól, valami intő sugallat azt adá tudtára, hogy a mi sebeket ömost a keresztyénségen üt, azokat egykor az ö unokái fogják vérükkel visszafizetni s azért a magas trónért, a mit ö megingatott, századokig fognak önfeláldozással küzdeni." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1. évf. 29. sz. (1854. szeptember 17.))

I. (Szent) István király - születési nevén Vajk (Esztergom, 970-980 körül - 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. (Forrás:Wikipedia)