Képaláírás: Vidats István gépgyár a Pesten

Ismertető szöveg: "Valóban örülhet a hazai ipar minden barátja, midőn tapasztalja, hogy daczára ezen minden oldalról növekedő hatalmas versenynek, Vidats István magyar gépgyára nem csak sértetlenül fenn tudja tartani régi jó hírnevét, hanem a kor haladása szerint készítményeinek folytonos tökélyére törekedve, üzletének mindig nagyobb kiterjedést és fontosságot szerezni képes. Azok a magas kémények olly vígan füstölögnek, s azok a műhelyek olly hangosak a munkások zajától, hogy öröme telhetik bennük még a gyári zajban született s felnőtt telivér angol gyárosnak is. Nem szándékunk ezuttal Vidats gyárának készitményeiről szólni (mihez többször volt már s lesz még alkalmunk); érintetlen hagyjuk azért a szecskavágók, darálók, répavágók, rosták, vető- és cséplőgépek, mozdonyok, szénagyüjtők, kapálók, töltögetők, morzsolók, tégla- és borprések, gőzkazánok, gőzgépek, gőz- és mümalmok s több efféle gépek hosszu sorát, elylyeket annyi év óta nyujt e gyár a magyar gazdaközönségnek, csupán az elhiresült Vidats-ekéknek legyen itt különös megemlitése, mellyek mindig a legnagyobb pártolásban részesültek, annak bizonyságaul, hogy ezen Vidats-eke, melly a távol külföldet is e név alatt járja be, leginkább felel meg a magyar gazda igényeinek. S emlitsük még meg az e gyárral összekötött vasöntödét, melly minden e szakba vágó munkát felvállal s gyorsan és jutányosan teljesit." (Forrás: Vasárnapi Ujság 6. évf. 9. sz. (1859. február 27.))

Apja szabómester volt. Pesten és Bécsben dolgozott mint lakatos, emelett rajzot és géptant is tanult. 1825-től uradalmi gépész volt Bánátkomlóson. Továbbfejlesztette a hohenheimi ekét, melynek eredményeként létrehozta a 19. századi Magyarországon általánosan elterjedt Vidats-ekét. 1842-ben Pestre költöztette lakatosműhelyét. Társult Röck Istvánnal, valamint bérelte a Schlick-féle ferencvárosi vasöntödét, míg üzemét lassanként mezőgazdasági gépgyárrá fejlesztette. 1854-ben megvette a Schlick-gyárat, és ekkor már 80-90 munkás dolgozott üzemében. 1855-ban Vidats Pest város tanácsától "gyárnoki" engedélyt nyert, üzletmenetére oly' mértékű felfutás volt jellemző, hogy 1850-ben 600, 1855-ben több mint 3500, 1857-ben pedig már 6000 db ekét értékesített. (Forrás:wikipedia)