Normál kép: 109-120_pix_oldal_2_kep_0001.jpg   Méret: 770x340 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 109-120_pix_oldal_2_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1174x519 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Balassa-Gyarmat a XVI . században

Ismertető szöveg: "Balassa- máskép Ipoly-Gyarmal, Nógrád jelenlegi székvárosa, fekszik a kies Ipoly völgyében, az Ipoly folyó bal partján, kellemes térségen, egészen Hontmegye határán. Fekvése és környezete a kereskedésre igen alkalmas levén, a környék egyik főbb kereskedő helyét képezi, - tán ezen kedvező fekvésének köszön­heti a város, hogy évről évre nagyobbodik és szép épületekben gyarapodik. Jelenlegi alakja s állapota nagyban különbözik a hajdanitól, mert mig most mint egy emelkedőfélben levő, mindenfelé nyilt kereskedő várost szemléljük, - az elmúlt századokban ellenkezőleg erős kőfalakkal s bástyák­kal, körülvéve, s várral is ellátva, egészen harcziasan nézett ki. A multbani viszontagságairól s történt dolgairól a következők ol­vassuk történészeinknél. Legelőször találjuk Gyarmatot említve a XIII. században, a regényes lovagkorban, de csak mint várat, vagy is helyesebben tornyot, a midőn is azt mint illyi-t a Balassa nemzetségből származó Miklós, Detre, zólyomi főispán­nak a fia, kapja IV. Béla királytól, cserében más birtokokért, 1246-ik évben sept. 11-kén. Azonban a gyarmati torony csakhamar rokonok közti czivódás és fegyverreli viaskodásra adott alkalmat." Forrás: (Vasárnapi Ujság,6. évf. 10. sz. (1859. márczius 6.)



Többszöri sikertelen próbálkozás után sikerült 1790-ben felépíteni a jelenleg polgármesteri hivatalként működő vármegyeházát. 1835. október 19-én avatták föl a ma is álló új vármegyeházát. Balassagyarmat jelentős kereskedelmi csomópont volt végig a reformkorban, emiatt a reformkor végére már 7529 fős lakossága volt. 1845-ben épült a megyei börtön, mely a legrégibb működő börtön Magyarországon. Petőfi Sándor kétszer is megfordult Balassagyarmaton felvidéki útja során. Madách Imre vármegyei aljegyző volt 1842 és 1848 között, és itt tanított Komjáthy Jenő.Az 1848-as forradalom idején a forradalmi közigazgatás szervét, a városi választmányt igen korán, 1848. március 25-én létrehozták. Ezen a napon került sor nemzetőr csapatok toborzásának megkezdésére is. A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a rendezett tanácsú városi ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért nagyközséggé alakult és 1923-ig így működött. (Forrás: wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page