Képaláírás: Daruvári fürdő

Ismertető szöveg: "E fürdő kies fekvése, egészséges éghajlata, csuda gyógyerejü vize, s legkivált alkalmas helyzete miatt különösen Somogy, Baranya, s részben Zalamegye közönségére nézve nagyon figyelemre méltó. De távolabb lakó hazánkfiai is érdekkel olvasandják e fürdő rövid ismertetését. A Daru vári fürdő fekszik Slavoniában Pozsegamegyében, a Drávától négy, a Szávától öt órai távolságra kazán alakú kies völgyben a bason nevezetű város tőszomszédságában, melly római kath. s n. e. görög plébániák­kal, s kerületi cs. kir. hivatallal bir. Már a rómaiaktól nagyban és sikeresen használtattak meleg gyógyforrásai, az 1836-iki vegytani szétbontás tanúsítása (Wagner) szerint igen hathatós részekből állanak. Különösen figyelemre mél­tók az iszapfürdők, mellyek rövid ott létem alatt is nem kis bámulásomra jeles gyógyításokat tőnek. Ezek közt minden tekintetben első helyre teendő a mult évben különös csinnal épített ...Maria fürdő.Láttam ölben czipelt betegeket, kik 10-szeri fürdő után már maguk sántikáltak a fürdőbe. - Igen hasznosnak bizonyult bc mindennemű tagmerevültségben köszvény s idegbajokban. Csalhatlan sikerű mindennemű női bajokban, görcsökben, s gyengültségekben. Itt lehetlen érintetlenül hagynom, azon átalános bal­hiedelmet, miszerint a daruvári fürdő csupán nőfürdő. Reám, mint férfira, hasonló jó sikerű volt. ki egész télen át az ágyat nyomván, oda érkeztemkor tagjaimat igen nagy bajjal, s fájdalommal mozgathattam vala de már kilenczedik fürdőre minden idegen segitség nélkül öltözködhettem pedig az­ előtt még nyakkendőmet sem valék képes egyedül felkötni."(Forrás: Vasárnapi Ujság, 6. évf. 11. sz. (1859. márczius 13.))

37-50 °C-os radioaktív gyógyvizét már a rómaiak is ismerték, akik Aqua Balissae néven üdülőtelepülést alapítottak itt. Erre a korra emlékeztet az az előkerült három téglasír, melyet mozaiktördékek, faliképek borítanak. A középkori települést 1334-ben a zágrábi püspökség tizedjegyzéke említi először. A középkorban bencés apátság volt itt, melynek falfestményekkel díszített hatalmas falmaradványait 1777-ben említik. A virágzó település fejlődését a török hódítás törte derékba. A lakosság elvándorlása már a 15. században megkezdődött, majd 1543-tól a teljesen kicserélődött. Az addig zömében katolikus városba nagyszámú szerb ortodox érkezett. A török kiűzése után a határőrvidék települése lett. (forrás:wikipedia)