Képaláírás: Farkas Ferencz

Ismertető szöveg: "1820. év óta az irodalmi té­ren folytatott munkássága tiszte­letre méltó érdemeket vívott ki. 1822-ben a pozsonyi ország­gyűlés elé azon hazafias kérelmét terjesztette elő egy röpiratban, hogy jövőre a magyar királyok Székesfehérvárott koronáztassa­nak meg. 1837-ben september 26-án gróf Cziráky Antal Fehér­megye föispáni székébe igtatására irt igen alkalomszerű és tartalomdús verseket. Ezenkívül több jeles egyházi beszédén kivül, felemlítjük az 1850-ben A világ egyháza" czim alatt kiadott vallá­sos tartalmú, s későbbi Szellemi és anyagi világ" czimü elmélkedő munkáit. Azonban főpapi és irodalmi érdemein kivül még egy tér volt, mellynek életét kiválólag szentelé, a ez a közjótékonyság. Nemes tet­tekben lelte ö és leli fel folyvást legfőbb gyönyörét. Itt csak azokat említhetjük fel, mellyek a közre kihatván, jótékonyságának örök tanúságai maradandnak. Igy 1850-ben a székesfehérvári tanodában két ötven pftos szorgalom dijt alapita. 1851-ben tizennyolezezer forint alapítványt tön : hatot a székesfehérvári főegyház, hatot az ottani papnövelde, hatot az összes birodalmi katonai koródák javára." Forrás: (Vasárnapi Ujság, 6. évf. 15. sz. (1859. április 10.))

Szegény családból származott, tanulmányait szülővárosában végezte s ugyanott a papnövendékek közé lépett; 1809-ben áldozó pappá szenteltetett föl. Wurum, Kopácsy és Szucsics székesfehérvári püspökök mellett titkári hivatalt viselt: egyszersmind az ottani papnevelőben 20 évig tanár volt. 1828-ban székesfehérvári kanonokká s 1838-ban nagypréposttá neveztetett ki. Az egyházi kormányzásban, a székesfehérvári püspöki szék megürültével, mint káptalani főhelyettes két izben hivataloskodott. 1850-ben a székesfehérvári iskolában két ötven pengőforintos szorgalomdíjt alapított. Ezen évben a Leopold-rend keresztjével diszíttetett föl. 1851-ben 18.000 forintos alapítványt tett, hatot a székesfehérvári főegyház, hatot az ottani papnevelőintézet, hatot az összes birodalmi katonai kórházak javára. Különösen kiemelendő ama nagyhírű alapítványa, melylyel Székesfehérvárnak egyik legnagyobb hiányát pótolá; ez az a leánynevelőintézet, melyre ő a megyeház terén álló díszes mintegy 20 ezer pengőforintnyi házát, a mellékkertekkel együtt, ajándékozta és hozzá még harmincezer pengőforintot az intézet tökéletes berendezésére a városnak kézbesített. 1859-ben a székesfehérvári betegek házának ötszáz pengőforintot ajándékozott. 1851-ben királyhegyi előnévvel az osztrák birodalom lovagjává kineveztetett. 1859-ben tartá aranymiséjét. (Forrás:wikipedia)