Képaláírás: Zemplén vára

Ismertető szöveg: "Zemplén, máskép Zemplin, a ránk maradt legrégibb várromok sorába tartozik, annyira, hogy sokan vannak, a kik épittetését épen Attilának tulajdonitják; de faragott kőből és téglából készült falai, a melly épitési anyagokkal a hunok még ismeretlenek voltak, ez állitást megczáfolják, - mig ellenkezőleg a körülte gyakran találtató római hamvvedrek, korsók és érmek római eredetéről tesznek bizonyságot. Annyi tudva van, hogy a magyarok, Árpád alatti bejövetelükkor Zemplén várában megállapodván, egy ideig itt mulattak s Zalán követségét is itt fogadták el; a várat pedig az ország fölosztása után a borban, gabnában s érczben gazdag földet megszerezvén, megye székhelylyé tették, mi azonban később Sátoralja-Ujhelyre lőn átruházva. Nevét - hajdanában Zemplum - Zem szótól nyerte, melly tótul földet jelent, minthogy mai helyén, a Bodrog és Latorcza összefolyásánál, akkorában kőfallal megerősitett földvár állott, minek nyomai még ma is észrevehetők. Az erősség kerülete jelenleg 323 ölet, flai magassága némelyütt még, a hol legmagasabb, 10 ölet teszen. Benne két templom találtatik, egyik az egyesült óhitüeké, melly nem régen épült; a másik a reformatusoké, még a régi várnak 1628-ban Bethlen Gábor által megujitott maradványa, mi ódon külsőjén kivül az egyház falán látható egykoru feliratból is kitetszik. A templom mellett heverő romról mondják, hogy török mecset lett volna; de minthogy nem csak épitésmódja a törökökéhez teljességgel nem hasonlit, hanem azt sem olvassuk, hogy a vár valaha török kézen lett volna, sokkal valószinübb, miszerint a régi erőditménynek bástyája volt. A templomot környező tér sirkertnek használtatván, ásás alkalmával sokszor akadnak benne római hamvvedrekre, a mi arra mutat, hogy azon földnek régibb időben is hasonló rendeltetése volt. Kár, hogy az ekképen lelt régiségekből még eddig a nemzeti muzeum birtokában mitsem juttatának." Forrás: (Vasárnapi Ujság, 6. évf. 15. sz. (1859. április 10.))

A református templom: elődje már 1020-ban fennállt mint presbiteri templom (Györffy György: István király és műve), Bethlen Gábor a közhiedelemmel ellentétben nem a vár köveiből építette, hisz a sáncok anyaga erre nem volt alkalmas. A torony nem volt más, mint az 1628-ban épült késő gótikus református templom önálló harangtornya lásd. Vasárnapi Újság 1851-kép. A sárospataki Kollégium Tudományos Gyűjteményeiben okleveles nyomai vannak a harangtoronynak, amely 1871-be ledőlt, majd köveiből épült meg a református templom tornya. (A régészeti feltárás eddig semmiféle belső kővár létét nem bizonyította, ez tehát csak legenda, vagy félreértés, ami a harangtorony megítéléséből származik többen török dzsámi tornyának is tartották, holott a török uralom ide sohasem ért el.) (Forrás:wikipedia)