Képaláírás: R. kath. templom Pápán

Ismertető szöveg: "Pápa egy a régibb s nevezetesebb szabadalmazott városok közöl, termékeny rónaságon, a Bakonyból eredő Tapolcza-folyó bal partjáni emelkedettségen. Környéke, határa nem tartozik a re­ gényes tájakhoz, egyforma síkság terül el körülötte, kivévén délkeletről, honnét a Bakony na­gyobb magaslatai tova ellátszanak, délre a síkság fölött kékellik sza­bályos alakú tetőjével a nevezetes Somló-hegy s nyugatra Ságh. A város alapittatása, vagy felépíttetése s annak ideje mindeddig homályban van, annyit tudunk, hogy kezdetben hajdu-város volt, egy kapitány parancsnoksága alatt. Első szabadalmát nyerte Erzsébet királynétől 1439-ben, ujakkal bővítette szabadalmait a kiváltságait I. Ulászló király 500 pápai polgárnak azon vitézségéért, mely­lyel magukat kitüntették Dózsa hadainak Veszprém és Fehérvér közt pusztító maradványa legyőzésében." Forrás: (Vasárnapi Ujság 6. évf. 22. sz. (1859. május 29.))

A templomot nagy méretei miatt szokták csarnoktemplomnak is nevezni, amely már nem teljesen a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még erősen magán viseli. Az építkezéskor a templom már a klasszicizmus felé hajló barokkban, (az úgynevezett copfban, más néven klasszicizáló késő barokkban) valósult meg. A templom méreteit tekintve órási, a Dunántúl legnagyobb hatású épülettömbje: hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. A két torony magassága eléri a 72 métert.A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal és a fölötte lévő három szoborkompozícióval a könnyed szerkezetű oszlopokra támaszkodva oldották meg. A tornyok gyönyörű, rézborítású összetett sisakokban végződnek, 72 méter magasan. (forrás:wikipedia)