Képaláírás: Niel Ferencz Solferinói herceg, tábornagy

Ismertető szöveg: "Niel Ferencz, kinek nevével már a lefolyt keleti hadjárat alatt gyakran találkoztak a hirlapolvasók, azon hirben áll, hogy Napoleon császár bizalmát kitünőleg birja, s a császár vele együtt végezett huzamos ideig titkos katonai munkálatokat, sőt a közelebb lefolyt olasz hadjárat tervét is együtt állapitották volna meg. Mint olvasóink tudják, ez utóbbinak köszönheti tábornagyi rangját s a solferninói nagy ütközet emlékeül vivé haza, Napoleon rendeletéből, a Solferinói herczeg czimet is. Niel Ferencz tábornok nem mai nevezetesség,a nevezett időig a franczia mérnökkar parancsnoka s III. Napoleon hadsegéde volt. Született 1802-ben, katonai neveltetését a metz-i polytechnikai intézetben, azután a mérnöki akademiában nyerte. 1827-ben mérnökkari hadnagy, 1835-ben kapitány lett. 1836-ban Algirba ment s a következő évben a Constantine elleni ostromló sereg táborkarához lett beosztva. A sok áldozatba került ostrom alkalmával Niel különösen kitüntette magát, ugy hogy a hadügy-miniszterium elismerő irattal tisztelé meg. 1837-ben zászlóalj-parancsnok lett s a következett évben ismét egy fokkal feljebb hágott. Francziaorszgba visszatérve a metzi mérnök-ezredben szolgált, mellynek ezredesévé 1846-ban lőn kinevezve. Mint kitünő mérnöktisztnek hire már ekkor olly nagy mértékben volt megalapitva, hogy 1849-ben a Római elleni hadjáratban mint a mérnöki táborkar főnöke vett részt, melly ássásban azonban csak két hónapig maradt, mert ekkor ismét uj kitüntetés érte, kinevezték dandár-tábornoknak s a mérnökügy parancsnokának. Mint illyen vezeté a Róma elleni, három hétig tartott ostromlát, miután Oudinot tábornok hasztalan kisérlette meg, rohammal bevenni a Garibaldi által védelmezett örökvárost." (Forrás: Vasárnapi Ujság 6. évf. 32. sz. (1859. augusztus 7.))