Képaláírás: Reguly Antal

Ismertető szöveg: "A m. Akademia ezalatt itthonn ismét aláirást nyitott a bátor utazó segélyezésére, a mi mintegy 1400 pftot jövedelmezett, s uj kötelességeket rótt reá. Fölhivatott, hogy a volgai finnek kibuvárlását még a mordvinok és csuvaszok meglátogatásával egészitse ki. A további költségeket a Reguly-album jövedelme pótolta, melylyet ezalatt itthonn Toldy Ferencz adott ki 1845-ben olly czélból, hogy utazónknak elég költsége jusson, a gyüjtött anyagokat feldolgozni s haza utazni. (E könyvet ajánljuk mindazoknak, kiket a finn-magyar kérdés és Reguly utazásainak feladata s részletei közelebbről érdekelnek.) Utazónk lelkiismeretesen járt el a reá bizottakban s hanyatló egészsége daczára halomra gyüjté az ismereteket, a finn ág csaknem valamennyi törzseivel közvetlen érintkezésbe jött. Ez utóbbi 3 évi terhes utazás után ismét visszatért kincseivel Sz. Pétervárra, hol nyilt karokkal fogadták érdemeit méltányló barátai. Utazása eredményeinek feldolgozását itt kezdte meg s a 180 geogr. mérföldre terjedő északi Uralvidék földabroszát nagy fáradsággal ki is dolgozta. E munkája 1847-ben készült el s olly roppant mű, melly, az orosz tudósok bevallása szerint, nem egyes embernek, hanem egy egész utazó tarsaságnak is becsületére válnék." Forrás: (Vasárnapi Ujság,6. évf. 33. sz. (1859. augusztus 14.))

Több nyugat-európai országban járt, majd Stockholmban megismerkedett egy finn könyvtárossal. Valószínűleg ez a találkozás ébresztette fel érdeklődését a finnugor nyelvrokonság kérdése iránt. 1839 őszétől bő másfél évet Finnországban töltött. Bejárta az országot, megtanulta nyelvét, volt a lappoknál, ahol néprajzi anyagot gyűjtött, Helsingforsban (Helsinki) elnyerte a tudományos világ elismerését, az ottani akadémia levelező tagjává választották. 1841 júniusában már azzal a határozott céllal érkezett Szentpétervárra, hogy kutatóútra indul a keleti finnugor népek közé. Antropológiai és néprajzi előtanulmányokat folytatott, megtanult oroszul, utána a csuvast és a keleti finnugor nyelveket tanulmányozta. Ekkoriban (a negyvenes évek elején) készült el Kalevala-fordításának töredéke.Eközben itthon a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává fogadta és utazásához korlátozott anyagi támogatást helyezett kilátásba, ám a jóváhagyott szűkös összeget csak jóval később küldték utána. Így orosz magánszemélyek anyagi támogatásával indult el 1843 október elején Szentpétervárról és 1846 augusztusában, fáradtan és betegen érkezett oda vissza, magával hozva földrajzi, nyelvészeti, néprajzi, embertani kutatásainak hatalmas anyagát. (forrás:wikipedia)