Képaláírás: Csokonai Vitéz Mihály

Ismertető szöveg: "1795-ben Sáros-Patakon a magyar jogot hallgatta, s bár a tekervényes és sivár törvény tudomány fellengö lelkét lebilincselni nem tudta : az ott talált szives baráti kör, s a szép hegyaljai természet, roncsolt kedélyére jótékony befolyást gyakoroltak. Következő év őszén midőn már Kazinczyval s az akkori irodalom jobbjaival ismeretségben és levelezésben állott Pozsonyban ta­láljuk, hol az 1796-ki emlékezetes országgyűlési mozgalmakban élénk résztvett, s a nemzeti lelkesedés tolmácsául szegődvén, elő­fizetés utján Diétái magyar mussa czimü heti folyóiratot indított meg, de a mellyből pártfogás hiánya miatt csak néhány szám je­ lenhetett meg, s a költő az év végén Pozsonyt odahagyván, ismét vándorolni indult. Komáromban ismerkedett meg Vajda Julíánával s ez ismeretség szolgált Lillához irt szép költeményei alapjául." (Forrás: Vasárnapi Ujság 6. évf. 34. sz. (1859. augusztus 21.))

Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették,poeta doctusnak és poeta natusnak is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét. (Forrás:wikipedia)