Képaláírás: A nagy-károlyi várkastély a régi vár helyén

Ismertető szöveg: "Hiában keresné valaki e várat, többé most meg nem találná, eltűnt az, mint sok hires vár, csak a történet lapjai s az emlékezet tartják fenn egykori létezésüket. Pedig e vár hazánk egyik legkitűnőbb családjának, a Károlyi grófoknak volt régi lakhelye. E birtokot, s a körötte levő számos uradalmat, a Károlyi grófok ősei, királyuk iránti hűségük jutal­mául nyerték. Már 1340. körül, az úgynevezett Kaplonyi nemből eredétt Károlyi, s több más nemes családok bírták Károly helységét, s mondják, hogy a magyaroknak Pannoniába való bejövetelekor Kapluny vezér lett volna első birtokosa. Később 1387-ben Zsigmond király, tekintve Károlyi László és András sokszoros érdemeit, nekik szabad ispánságot, s főben járó- hatalmat vagyis pallosjogot (jus Gladii) adott Szatmármegyében." (Forrás: Vasárnapi Ujság 6. évf. 34. sz. (1859. augusztus 21.))

A mai kastély elődjét 1482-ben Károlyi Láncz László kezdte el építeni, amikor Mátyás királytól engedélyt kaptak egy kőház építésére.1592-ben az eddigi négyszögletes épületet Károlyi Mihály erősítette meg a török elleni harcok idején. Az ekkor négyszögletes kőépületet - mely ezidőtájt a végvár szerepét is betöltötte - bástyákkal, lőrésekkel, belső udvarral, valamint külső várfalakkal, mély vizesárokkal, és külső palisztráddal látták el.1699-ben báró Károlyi Sándor alakította át újra díszesebb formába. 1794-ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe Joseph Bitthauser tervei alapján építtetett új kastélyt, barokk stílusban. Az új kastély építése során lemondtak a védőrendszerről, és a belső tereket a lakók szükségleteihez alakították. A négyszintes épület háromszög alapú, dísztornyokkal, fedett belső udvarral és boltozatos pincével ellátott volt. Nagyméretű fogadótermét festmények és szobrok díszítették. (Forrás: wikipedia)